Kicsit más ez a gyerek!

Olvasónk írta
Nyugi, minden babát hordanak valahova fejlesztésre!
Gergő nehezen illeszkedett be a gyerekközösségbe, leginkább sehogy. A háziorvostól kértem segítséget, aki beutalót adott a nevelési tanácsadó neurológusához. Innen továbbküldtek a tanácsadó pszichopedagógusához. Ő azt mondta, hogy az ilyen típusú szociális éretlenség és a Gergőnél szintén fennálló nagymozgásos ügyetlenség összefügghet, és idegrendszeri éretlenségre utal. Amikor rákérdeztem, miért van ez, azt felelte, valószínűleg születés körüli kisebb oxigénhiány. Na, erre el is sírtam magam. Hiszen erről a nagyon súlyosan sérült gyerekek jutnak az ember eszébe. Aztán megtudtam, nagyon sok kisgyerek küzd ilyen vagy hasonló problémával, és hogy az oxigénhiány – ha ez egyáltalán az, mert többek szerint ma minden problémára ráfogják ezt – nem feltétlenül jelent súlyos és maradandó károsodást, és főleg, hogy van fejlesztési lehetőség. Nem is kevés. A pszichopedagógus javaslatára tornázni kezdtünk a Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítványnál, s ez látványos javulást hozott Gergő mozgásában és ezen keresztül valahogy a viselkedésében is. Elkezdtünk játékterápiára járni egy kedves fiatal pszichológushoz, homeopátiás orvoshoz is elmentünk, és persze én is beszéltem néhányszor egy pszichológussal, aki segített az elfogadóbb hozzáállás kialakításában Gergővel és magammal szemben is. Merthogy ilyenkor aztán van ám bűntudata az ember

lányának, rendesen! Mindezek hatására lassú, de biztosnak tűnő változás, javulás figyelhető meg Gergő viselkedésében – kisebb-nagyobb visszaesésekkel, de valamelyest javul a gyerekekhez fűződő viszonya, kiegyensúlyozottabbnak tűnik.
Kisebbik fiunkat, Marcikát a nyolc hónapos vizsgálatról küldte neurológushoz a gyerekorvosunk, mert nem rugózott a lábacskáin. A diagnózis szerint enyhén hypotón. Az ok „természetesen” szintén oxigénhiány. A neurológus a Pető Intézet baba-mama tornáját javasolta, vagy esetleg a Dévény-féle masszázst. A Pető Intézet mellett döntöttünk, úgyis szerettem volna Marcival mondókázós tornára járni. A Petőben hihetetlenül kedvesek voltak, a tornát mindketten élveztük, ügyesedett is tőle a baba. Az egyik anyuka javaslatára egy Dévény-technikával dolgozó gyógytornászhoz is elkezdtünk járni, még csak kétszer voltunk, de látványos a fejlődés. Marci most tíz hónapos, egy hónapja kúszik, három hete fel is ül magától, a napokban felállt. Tehát remélem, egyenesben vagyunk.
Amikor ezekről a dolgokról más szülőknek mesélek, mindig az a válasz, hogy nyugi, szinte minden babát hordanak valahová a szüleik, mert ilyen vagy olyan gond van velük. Én ilyenkor elég buta arcot vághatok, mert nem értem, ha ennyi „kis hibás” gyerek van, hogy mindenki ismer néhányat, akkor miért nem beszélünk róluk?
Hamza Zsófi, e-mail

Velünk történt




Harmadik kisfiam, Marci öt héttel hamarabb jött a világra. Nagyon pici volt ugyan, 2200 gramm, de teljesen egészséges. A lepényen elöregedett részeket lehetett felfedezni, valószínűleg ez késztette őt a korai utazásra, és ez az, ami miatt később a mozgásfejlődése sem átlagosan zajlott. Először azt gondoltuk, lusta, és hatalmas súlya miatt mozdul kicsit nehezebben. Duci volt, kis idő után ugyanis egyáltalán nem látszott rajta, milyen aprócska volt a születésekor. Később ült fel, és csak ritkán forgott a saját tengelye körül. Aztán egyszerre csak felállt, anélkül, hogy mászni kezdett volna.
Megijedtünk, mert felrémlett egy régen hallott rádióműsor is, ami arról szólt, hogy a diszlexiás gyerekeknél gyakran tapasztalható, hogy kihagyják a mászást…
Bejelentkeztünk Dr. Büki György gyermekideggyógyászhoz, aki Marcit játék közben figyelte, vizsgálta meg. Megállapította, hogy kisfiunk kicsit másképp használja a két lábát, az egyiket jobban megfeszíti, mint a másikat, ez akadályozza abban, hogy mászni kezdjen. A háttérben kisebb idegrendszeri működészavar áll, amelyet mozgásterápiával orvosolni lehet. Gyógytornászhoz küldött, és „labdás” játékokat javasolt, amelyek a kicsi egyensúlyérzékét és idegrendszerét szokatlan módon fejlesztették. Marcinak hatalmas gumilabdán kellett rugóznia, azon kellett úgy ülnie, hogy közben én előre-hátra és oldalra gurítom, majd a nagy labdán kellett lépegetnie, azt kellett végigrugdosnia a szobán. Nem szerette az összes gyakorlatot, de azért hagyta magát, mert igyekeztem a nap legnyugodtabb időszakában zaklatni ezzel. Két hét telt el, és Marci egyszerre mászni kezdett. S ezután a hatalmas labda már tényleg csak játék maradt.
De vajon elég volt ennyi, ezzel meg is oldódott minden?
Rist Lilla

A gyermekideggyógyász véleménye:
Nem rosszaság, hanem működészavar!




– Néha az idegrendszer „ráébred” egy funkciójának a használatára, és attól kezdve az már működik – magyarázza dr. Büki György gyermekideggyógyász. – Ennek ellenére minden szülőnek, akinek a gyerekénél kisebb idegrendszeri működészavarok voltak tapasztalhatóak, azt szoktam javasolni, hogy később, a gyerek óvodáskorában, vigyék el nevelési tanácsadóba, ahol a szakemberek alapos részképesség-felmérést végezhetnek. Ekkor kiderülhet, hogy minden idegrendszeri működészavar megoldódott-e, vagy vannak még olyan gondok, amelyekre figyelni kell. Időben kiderülhet, hogy van-e egyensúlyproblémája, valamilyen finommotorikai probléma, diszlexiás, diszgráfiás, hiperaktív, figyelemzavaros-e, kielégítő-e a beszédfejlődése. Ha igen, akkor folytatni kell a mozgásterápiát, és speciális fejlesztéssel ezek a kisebb „hibák” iskoláskorra orvosolhatók. Gyakran előfordul, hogy sem a szülők, sem a nevelők nem veszik észre a gondok igazi gyökerét, és ha az iskolában azt tapasztalják, hogy a gyereknek rossz a helyesírása, nem képes megérteni egy olvasott szöveg értelmét, vagy nem képes figyelni az órán, akkor azt úgy értékelik, hogy a gyerek rosszabb képességű, vagy magatartásproblémákkal küzd. Holott ezeknek a jelenségeknek a hátterében biológiailag meghatározott működészavar áll!
– Mi okozhatja ezeket a kisebb idegrendszeri zavarokat, és milyen tünetei lehetnek csecsemőkorban?
– Ez lehet genetikai meghatározottságú, mint például az olvasási zavarok egy része, de külső okok is előidézhetik. Sérülhet az idegrendszer, ha a méhen belüli időszak alatt a lepény nem működött kielégítően, ha a születés körül csökken az oxigénszint (nem kell hozzá feltétlenül oxigénhiány), ha a gyerek koraszülöttként jött a világra, vagy a születése utáni napokban az átlagosnál jóval nagyobb volt a súlyvesztése. Javaslom, hogy a 7-es Apgar-értékkel született csecsemőt mindenképpen lássa gyermekideggyógyász! A születés utáni tényezők is előidézhetnek idegrendszeri károsodást, például bármilyen idegrendszeri gyulladásos betegség, toxikus hatás, oltási szövődmény és baleset is. A szülő ilyen esetekben felfigyelhet arra, hogy a gyerek az átlagosnál sokkal

Áll a baba! De miért nem mászik?!

nyugtalanabb, feszengőbb, rossz alvó vagy éppen arra, hogy túl nyugodt. Észlelheti, hogy az izomzata feszesebb vagy túlságosan laza, tapasztalhatja, hogy nehezen eszik, túl rövid ideig szopik, vagy egyáltalán nem szoptatható. Gyanút kelthet, ha másképp használja a két lábát és a kezét, ha a reflexei nem megfelelőek. Idősebb korban felfigyelhet arra, hogy a gyereknek nagyon csúnya az írása, nem szívesen rajzol, nem tud fél lábon ugrálni, nem tudja lazán lehunyni a szemét, nem tud kacsintani. A környezet gyakran jelentéktelennek tekinti azt a tényt, ha egy hároméves fiú még nem szólal meg. Holott ez a jelenség is mindenképpen figyelemre érdemes. Azonban gyakran ezek mögött a jelenségek mögött pusztán alkati sajátosság áll, és semmilyen rendellenesség nem fedezhető fel. Ha egy gyerek például nem mászik, akkor nem feltétlenül lesz olvasási zavara, hiszen nem biztos, hogy idegrendszeri probléma áll a háttérben.
– Hogyan lehet segíteni?
– Olyan táplálékkiegészítőket, vitaminokat adunk, amelyek elősegítik a központi idegrendszer fejlődését. Ennél is fontosabb azonban a mozgásterápia. Magyarországon csecsemők számára hozzáférhető a Katona-, a Pető-, a Vojta-, a Dévény-féle mozgásterápia. Szenzomotoros integrációs terápiák közül csecsemők fejlesztésére a HRG- és az Ayres-terápia bizonyos elemei használhatók. A Pető-féle rendszer a súlyosabb idegrendszeri problémák kezelésére alkalmas inkább, de minden terápiának vannak nagyon jól alkalmazható elemei. Személy szerint annak örülnék leginkább, ha a gyógytornászok sokféle terápiás ismeret birtokában egyedileg, a gyerek igényeinek leginkább megfelelő gyakorlatokat alkalmaznák.

A logopédus véleménye:
Beszélni nem könnyű!
A nem szokványosan zajló mozgásfejlődés után a következő aggodalmat keltő ok az, ha nem kezd el beszélni a kisgyerek, vagy nem korának megfelelően formálja a szavakat, mondatokat.




– A nyelv, az arc és az ajkak mozgása a legfinomabb, legérzékenyebb mozgásfajta, ez igényli a legfinomabb agyi koordinációt, ezért ez sérül meg a legkönnyebben – állítja Bognár Judit, a Fővárosi Beszédjavító Intézet logopédusa. – A terhesség alatti vírusfertőzés, császármetszés, korábbi vetélés, nagyfokú sárgaság mind olyan rizikótényezők, amelyek apró, műszerrel nem kimutatható agyi mikrosérüléseket okozhatnak. Létezésükről csak onnan tudunk, hogy a beszédzavarral küzdő gyerekek között gyakran fellelhetők ezek az előzmények.

Van, aki el sem kezd beszélni
Nem mindegy, hogy a gyerek egyetlen szót sem szól, vagy csak az aggasztja a szülőket, hogy még nem beszél teljes mondatokban. Az elsődleges feladat ilyenkor kizárni a halláskárosodást, az értelmi sérülés vagy az autizmus gyanúját. Az sem mindegy, hogy más módon ki tudja-e fejezni magát, utánoz-e állathangokat, érti-e, amit neki mondanak. Ha felmerül a gyanú, érdemes szakemberhez fordulni, ám fiúknál hároméves, lányoknál két és fél éves korig nem kell nagyon aggódni.
– Mi lehet az oka, ha nem kezd beszélni a kisgyerek?
– Gyakran genetikai okok állnak a háttérben, jellemző, hogy az egyik szülő szintén későn kezdett beszélni, írási-olvasási nehézségekkel küzdött, vagy gyerekkorában dadogott. Gyakori, hogy a gyerek nem, vagy csak kevés ideig szopott. Esetleg hosszan tartó hurutos állapot, vagy a mandula megnagyobbodása miatt gyengébben hall, és az utóbbi pár hónapban egyszerűen kevesebb hanginger éri, ezért akadt meg a beszédfejlődése. Szerencsére legtöbbször segít a türelem és az, ha a szülők megnyugszanak. Az óvodáskor végére általában a hallgatagoknak is megered a nyelvük, és nem lesznek csendesebbek, mint kortársaik.
– Mit tehet a szülő, hogy előmozdítsa a beszédfejlődést?
– A beszédtanulás már magzati korban kezdődik. Nagyon fontos, hogy már egészen kis kortól mindig elmondja a gyereknek, hogy mit csinál éppen öltözés, főzés közben, hiszen így tanulja meg a tárgyak, testrészek neveit, a cselekvéseket. Emellett időről időre biztosítani kell őt a teljes figyelméről. Hajoljon le hozzá, és forduljon vele szembe. A beszédutánzást segíti, ha a gyerek látja, hogyan formálják szülei a szavakat. De nagyon jól fejleszt minden ölbe vevős mondóka, különösen, ha mozgás is társul hozzá.

Következő számunkban folytatjuk a „kis hibák” sorolását: júniusban további beszédzavarokról és magatartászavarokról olvashatnak.

Az említett fejlesztő foglalkozások címét a Kismamanoteszben találják.

Összeállította: Fodor Marcsi, Rist Lilla