A kérdés, ami még a rutinos sofőröket is megizzasztja
A feladvány elsőre teljesen ártalmatlannak tűnik: három autó vár a piros lámpánál, a kérdés pedig egyszerűnek hangzik –
melyik jármű kanyarodhat jobbra? A legtöbben automatikusan ráböknek a jobb szélső kocsira, mondván: „hát persze, hogy ő!”
Csakhogy ez az ösztönös válasz pont az, ami a vizsgán megbuktat. A feladat szándékosan megtévesztő: a sávok elhelyezkedése miatt sokan azt hiszik, hogy a jobb oldali autó zöld utat kapott – miközben valójában piros jelzés felett áll.
A trükk, amit csak kevesen vesznek észre
A KRESZ világosan kimondja: ha az adott sáv fölött piros lámpa ég, az teljes megállási kötelezettséget jelent – még akkor is, ha az út fizikailag szabadnak tűnik. Ilyenkor a sofőrnek nincs mérlegelési joga: nem kanyarodhat, nem haladhat tovább, pont.
Ezért a helyes válasz: egyik sem.
És itt bukik el a vizsgázók többsége.
A figyelem automatikusan a sávokra, az elhelyezkedésre, a „logikára” terelődik – pedig a KRESZ-ben a logikát sokszor felülírják a jelzőtáblák és fényjelzések.
„Nem elég megjegyezni, érteni kell”
A KRESZ-oktatók szerint ez a kérdés tökéletes példája annak, miért nem elég csak „bemagolni” a szabályokat. – A közlekedés logikája könyörtelen: ha nem figyelsz a részletekre, a vizsgán és az utakon is hibázol – mondják.
És valóban: a legtöbben reflexből vezetnek, miközben nem tudatosítják, hogy a lámpa mindig felülírja a sávjelzést.
fotó: illusztráció, Getty Images
