Albert Zsuzsánna vagyok, állandó változásban létező, vidám „életművész”, kíváncsi, örök tanuló, a másikat segítő, meghallgató ember. Óvodapedagógus, általános iskolai tanító, magyar nyelv és irodalom-neveléstudományok tanár, mesemondó, meseterapeuta és hangmasszőr. Belső önismereti utazásokat kell tennünk annak érdekében, hogy felismerjük élethivatásunkat. Úgy adni, úgy segíteni gyerekeinknek, embertársainknak, hogy megtalálják életük értelmét. Minden korban más-más a mérvadó elvárás, a divat, mégis azt kell mindig szem előtt tartani, hogy mi az örökérvényű érték, mi az, ami biztos alapot nyújthat a felnövekvő generációnak, mi az, ami évezredek óta előbbre visz, és mi az ami eltűnik, mulandó.
Belső hívásképp indultam el szakmailag a népmesével való foglalkozás útján 2015-ben, majd így tartottam elengedhetetlennek önismereti utamon óvodapedagógiát is tanulni, tanítói és tanári hivatásom mellett. Elvégeztem több tanfolyamot. A Hagyományok Házában a hagyományos mesemondás rejtélyeibe pillanthattam be. Bajzáth Mária Népmesekincstár Mesepedagógiai módszerében az óvodások körében alkalmazható pedagógiai lehetőségeket, módszereket, alapelveket ismertem meg. Boldizsár Ildikó tanítványaként a Metamorphoses Meseterápiás Módszer gyógyító, terápiás lehetőségeit sajátítottam el, alkotó-fejlesztő Metamorphoses meseterapeuta lettem.
2020-ban az óvodapedagógiai tanulmányaim egy szakdolgozattal zártam, amelyet szintén a meséről írtam, Az élőszavas mesélés, mint az emberi megismerés és önismeret eszköze címmel. Elsajátítottam a Peter Hess Hangmasszázs módszert, Peter Hess hangmasszőr- és hangterapeuta lettem Radnai Zsuzsanna Peter Hess magyarországi Akadémia Szemináriumvezető szervezésében. A módszer ötvözése a meséléssel kitűnő lehetőségnek bizonyul, számtalanszor tapasztalom mesélés közben mindazon jótékony hatásait, amit a módszerről tudunk: nyugtató, lazító, elmélyítő, segít a mesei térbe, a jelenbe kerülni, érzelmeket, élményeket megfogalmazni, hangulatot teremteni, megszólítani, gátlásokat feloldani, akadályokat átlépni, közösen együtt egymásra hangolódni. Elindultam, meséltem és mesefoglalkozásokat tartottam kicsiknek, nagyoknak, az elmúlt 10 évben minden korosztálynak, Vas megyében sok-sok helyszínen -óvodák, iskolák, könyvtárak, művelődési házak, idősek klubjai, gyermekotthon, múzeum, falumúzeum, arborétum, kertészet, farm, jurta, kávézó, saját mesekuckó, különböző nyári táborok- önkéntesen, felkérésre és meghívásra.
Mindeközben pedig egyre inkább elmélyült bennem az a szándék, hogy ahol csak tehetem élőszóval mesélek, mint mesemondó, mint mesefoglalkozást tartó pedagógus. Megtaláltam a kincset, amellyel varázsolni tudok szívvel-lélekkel, lélektől-lélekig. Az élőszavas mesélés fontossága, az általam tartott foglalkozások szemléletmódja Eljött az a kor, amikor családjainkban, óvodáinkban, oktatási intézményeinkben, kórházainkban, egyszóval bárhol, ahol már néhány mesét hallgató ember együtt van és van egy mesemondó is, mese kell szóljon élőszóval minél többször, akár elolvasva is.
Bizonyítottan fontos, elengedhetetlen értékei és hatásai vannak az élőszavas mesélésnek: mindazokon a sokoldalú személyiségfejlesztő-nevelő hatásokon túl, a mese szórakoztató, közösségformáló, lehetőséget és teret teremt a közös együttes élményre, megtanítja észrevétlenül a hogyanokat, a mikénteket, azt a szabályrendszert, amely alapján jól működhet egy társadalom egyetértésben, kölcsönös odafigyelésben, tiszteletben, szeretetben, békében, mindig megoldást találva a nem működő dolgokra. A népmese és bármilyen elmesélt történet észrevétlenül, játékosan teszi ezt meg.
A témában releváns hazai szakemberek nem győzik ezt hangsúlyozni: Bajzáth Mária, Kádár Annamária, Vekerdy Tamás, Boldizsár Ildikó, Szentkúti Márta, Antalfai Márta, de kiváló nemzetközi szakírók is felhívják a figyelmet a mesék fontosságára, mint Bruno Bettelheim, Jung. Minden mesélés által lelkünkben „lenyomatok” azaz olyan emlékképek teremtődnek, amelyek egyfajta megoldókulcsok tárházaként állnak rendelkezésünkre, így bármikor előhívhatjuk, megoldhatjuk önállóan, önként is a felmerülő „problémás élethelyzetünket” későbbi felnőttkorunkban is. Már magzati kortól fontos a mesélés, dalolás, mondókázás, amelyről Raffai Jenő kutatásai mérvadóak.
Minden korosztály esetében fontosnak tartom az élőszavas mesemondást az önismereti fejlődésben. Meggyőződésem, hogy a mai világban még nagyobb szükség van a lelki táplálékra, az elcsendesedésre, amelyet a mese hatékonyan biztosít. A mesét kutató szakemberek az utóbbi években hangsúlyozzák: vitathatatlan eszköz a mesélés mind a fejlődő óvodáskorú gyermekek, iskolások, kamaszok számára, mind pedig a felnőttek számára, mivel a gondolkodás alapja, az anyanyelvében létező ember kiapadhatatlan forrása.
Az általam gyerekeknek tartott mesefoglakozás egy komplex foglalkozás, ötvözi a fentebb említett mesepedagógiai, mesepszichológiai módszerek elemeit, amelyek egy kerek egészbe rendeződnek, mint akár egy komplex játékos óvodai foglalkozás, vagy egy kreatív iskolai tanóra:
- bevezető-beléptető rész belépés a képzeletbeli mesekapun a Mesék Országába, hangokkal, mondókával, rávezető, ráhangolódó beszélgetéssel , érzékszervi bevonással stb.
- központi rész az élőszavas mesélés, amely hangtállal, gonggal, egyéb intuíciós hangszerekkel kísért
- a mesét feldolgozó részben van lehetőség különböző tevékenységekre, mint témához kapcsolódó kézműves tevékenység, mozgásos tevékenység, élőszavas hangutánzó, mondókázó, verselő, éneklős tevékenység, interaktív mesélés, drámázás, képzeletjáték, relaxációs utazás mesei helyszínekre stb.
- befejező- kiléptető rész: a valós térbe való visszaérkezés, a mese által adott kincsek tarisznyába helyezése, kilépés a képzeletbeli mesekapun mondattal, képpel, rajzzal, dallal,
mondókával stb.
A felnőtteknek tartott mesefoglalkozásaim felépítése a feldolgozó részben vezetett beszélgetéseket is tartalmaz, amelyek szigorúan csak a csoporton belül megosztható keretekig terjed a résztvevő mesehallgató részéről, minden más részben határtalan az alkalmazott módszerek tárháza. Meglátásaim és tapasztalataim szerint, az a kincs, amit gyökereim, az őseim révén ajándékképp kaptam, életszemlélet, tartás, hit, erő, szeretet, illetve mindaz a tudás, amit tanulmányaim során elsajátítottam a körülöttem lévő világról, emberekről, amelynek része a magyar és a világ népeinek népköltészeti alkotásai: meséi, történetei, mítoszai, legendái, dalai, sokszorosan hozzájárult saját fejlődésemhez és mások fejlesztési lehetőségének fontos eszközévé vált számomra.
A visszajelzések alapján úgy érzem, sikeresen tudom továbbadni, áthagyományozni ezeket az értékeket mindazoknak, akik nyitottak és részt vesznek meséléseimen, foglalkozásaimon.
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Antoine de Saint-Exupéry
Köszönöm a figyelmet!
Újságcikkek, amelyekben a mese fontosságáról nyilatkozom:
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2019/08/02/nepmesek-stresszoldas-albert-zsuzsanna/
https://afuzet.hu/egyszer-volt-hol-nem-volt-interju-albert-zsuzsanna-mesemondo-meseterapeutaval/
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2019/07/mit-es-foleg-hogyan-meseljunk-a-kicsiknek-albert-zsuzsanna-mesemondoval-beszelgettunk
https://www.vaol.hu/eletstilus/2020/08/minosegi-mellett-nem-kell-a-silany-meseterapeuta-ad-tanacsot
A Szombathelyi Televíziónak adott interjúban beszélek a gyökereimről, a meséről, a klasszikus és kortárs gyermekirodalom fontosságáról, és élőszóval hangtálkísérettel elmesélem A nap fája mesét:
