nlc.hu
Aktuális
Majd holnap!

Majd holnap!

Zentai Viktória és Péter két éve házasok. Saját bevallásuk szerint szinte sosem veszekednek, de azért azt pontosan tudják, mit nem bírnak a másikban.





A hét témája a Nők Lapjában:
Imádlak, de…
 … néha a falra mászom tőled!


Hogy miért? „Például, mert minden ház körüli munkát te akarsz elvégezni, így aztán hiányzik is fél méter a padlószegélyből, és nincs vége a lépcsőkorlátnak, de szerelőt nem hívhatok!” Ismerős? Naná! Kíváncsiak voltunk, kinél milyen, ehhez hasonló történet került be a családi krónikába. Nem válást akartunk szítani, hanem egyszerűen egy jót nevetni – magunkon (is). És fontos: minden sztori úgy kezdődik: „Szeretem a párom…”

További írások:

• Majd holnap! »
• Mindjárt megyek… »
• Egy hajcsár! »
• Néha szögre kerül a mackó »

Az összeállítást készítették:
Szigeti Hajni, Kertész Gábor, R. Kövér Balázs 

– Péter, mióta autókereskedéssel foglalkozik, gyakorlatilag éjjel-nappal „szolgálatban” van – meséli Viki. – A munkája miatt folyamatosan jön-megy, állandóan telefonál, ezer emberrel találkozik napközben – így ha én bármilyen apróságot kérek tőle, mindent elfelejt.

Ha délelőtt rácsörgök, hogy ugorjon be a postára, fizesse már be azt a csekket, amelyet egy hete a kezébe nyomtam, közli, hogy jó-jó, és valószínűleg pár perc múlva már nem is emlékszik, miért hívtam. Ilyenkor általában este rákérdezek, hogy sikerült-e teljesítenie a megbízatást, és szegénykém akkor csap a fejére, hogy „ja, tényleg”. Mondanom sem kell, a probléma általános megoldási kulcsa a „majd holnap!” felkiáltás részéről.

Időnként, ha valami fontos elintéznivaló adódik, amit tényleg rá kell bíznom, azt inkább beírom a határidőnaplójába, és akkor van némi remény. Tudom, hogy mindezt nem szándékosan teszi, ezért nem is esem abba a hibába, hogy a feledékenységét ellenem szóló támadásnak fogjam fel, mint sok feleség. De azért nem adom fel, még próbálkozom nála…

– Azt nem bírom benne, hogy olyan hazudós! – veszi át a szót nevetve Péter. – Nem, a feledékenységemre tényleg nincs mentség, még jó, hogy Viki ilyen megértően kezeli. De hogy mivel tud felbosszantani ő? Azzal, ha a szavamba vág – ez ugyanis többször előfordul társaságban vagy hivatalos ügyek intézése közben. Én szeretem ráérősen kifejteni a mondandómat, pontosan lefesteni a részleteket, mert szerintem ezek is fontosak az egész megértéséhez.





Viki viszont néha a mesém közepén elveszti a türelmét, közbevág, és azonnal a lényegre tér. Ilyenkor általában veszek egy nagy levegőt – ebből már tudja, hogy picit megsértődtem –, és várok, amíg befejezi. Később, ha már kettesben vagyunk, sokszor úgy tesz, mintha mi sem történt volna, nem mer rá kérdezni, miért vagyok morcos. Úgyhogy halkan megjegyzem, hogy „ugye, tudod…?” Ő meg persze tudja, és rögtön bocsánatot is kér, én meg azonnal meg is bocsátok neki.

A témáról bővebben a Nők Lapja május 24-én megjelenő 21-es számában olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top