November a Cukorbetegség Világhónapja, amelyet 1991-ben nevezett meg a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség világszintű terjedésére. A cukorbetegek száma az elmúlt huszonöt évben másfélszeresére növekedett (a 2000-ben mért 491 500 főről 2024-ig 765 000 főre), ami jól mutatja a betegséggel járó hosszú távú egészségügyi terheket; Magyarországon minden hatodik ember cukorbeteg, a 65 év felettiek több mint egyharmada érintett. Sokan pedig nincsenek is tudatában annak, hogy betegek.
Dr. Várkonyi Tamás, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára és az Újszegedi Egészségközpont szakorvosa szerint a betegek 90%-a 2-es típusú diabéteszben szenved. Ez összhangban áll az országos epidemiológiai adatokkal, amelyek egyértelműen szemléltetik a 2-es típusú cukorbetegség túlsúlyát és a megelőzés fontosságát, valamint aláhúzzák az olyan életmódbeli tényezőket, mint az elhízás, az egészségtelen étrend és a mozgáshiány, amelyek jelentősen hozzájárulnak a betegség növekvő terhéhez.
A diabéteszes neuropátia okai és tünetei
A diabéteszes neuropátia a tartósan magas vércukorszint következménye, amely ér- és idegkárosodást okoz. A tünetek közé tartozhat a zsibbadás, bizsergés, illetve szúró érzés a kézben és a lábban, ami megnehezítheti a mindennapi tevékenységeket – például a járást, tárgyak megfogását vagy az alvást. A cukorbetegek életét folyamatosan és jelentős mértékben nehezítik meg a neuropátiás szövődmények, ezért is rendkívül fontos a korai szűrés, a megelőzés és a multidiszciplináris kezelési megközelítés.
2014-es adatok szerint a diabéteszes neuropátia a cukorbetegek kb. 30%-át érinti, ami Magyarországon legalább 240 000 főt jelent. A kezelt neuropátiás betegek száma évről évre nő, a diabéteszes szövődmények egyre növekvő terheket rónak a magyar egészségügyi rendszerre, és egyre nagyobb igény mutatkozik a speciális neuropátiás központok iránt. A neuropátia diagnosztizálása nem mindig egyszerű, mivel a betegek gyakran szubjektívnek érzik a tüneteket, vagy más egészségügyi problémáknak tulajdonítják azokat. Sajnos a cukorbetegek akár 50%-a nem is veszi észre a neuropátia tüneteit[1].
Gyanú esetén a szakértők szerint először alapellátó háziorvoshoz kell fordulni, aki először több alapvető, a klinikai gyakorlatban kulcsfontosságú diagnosztikai tesztet végezhet el, majd megfelelő szakorvoshoz, például diabetológushoz vagy neurológushoz irányíthatja a beteget. A diabéteszes neuropátia kezelésének alapja a vércukorszint stabilizálása, a fájdalomcsillapítás, a fizioterápia, valamint a B-vitamin-pótlás, amely támogatja az idegregenerációt. Az öndiagnosztizálás és az önkezelés kerülendő, mivel csak a szakorvos által felállított diagnózis és egyénre szabott terápia vezethet hatékony eredményhez.
B-vitaminok és a neuropátia
A kutatások szerint a B-vitaminok pótlása jótékony hatású lehet a diabéteszes neuropátia kezelésében. A B-vitaminok – köztük a B1 (tiamin), B6 (piridoxin) és B12 (kobalamin) – alapvető szerepet játszanak az idegrendszer megfelelő működésében.
- B1-vitamin (tiamin): támogatja a szénhidrát-anyagcserét és az energia-termelést.
- B6-vitamin (piridoxin): létfontosságú a neurotranszmitterek szintéziséhez.
- B12-vitamin (kobalamin): szükséges a mielinhüvely képződéséhez, amely védi az idegrostokat.
Egy 2017-es OGYÉI-vizsgálat szerint a magyar lakosság B6-vitamin-bevitele mindkét nemnél meghaladja az ajánlott szintet, de nem éri el a felső beviteli határértéket. Ez arra utal, hogy bár általában elegendő a bevitel, bizonyos rizikócsoportok – például anyagcsere-betegségekben, elhízásban vagy diabéteszben szenvedők – esetében magasabb lehet a B6-vitamin szükséglet, ezért fokozott táplálkozási megfigyelés és esetleges kiegészítés indokolt. A B7-, B5-, B9- és B12-vitamin napi bevitele a magyar felnőtt lakosság jelentős hányadánál nem éri el az ajánlott érték 70 százalékát.
Láthatjuk tehát, hogy a B-vitamin-hiány aggasztóan elterjedt Magyarországon, amely növelheti többek között a diabéteszes neuropátia kialakulásának kockázatát. A B12-hiány perifériás neuropátiát okozhat, míg a megfelelő pótlás pont hogy elősegíti az idegregenerációt; a tiaminhiány szintén súlyosbíthatja az idegkárosodást a cukorbetegeknél. Különösen veszélyeztetettek azok a népességcsoportok, amelyek étrendje nagyrészt fehér rizsre vagy feldolgozott gabonafélékre épül – ebből is látható, hogy mindkét vitamin megfelelő bevitele elengedhetetlen az idegek egészségének megőrzéséhez.
A cikket a P&G Health támogatta.
MAT-HU-UNBRANDED-25-000004 (2025.12.02)
