Mutatjuk, hova érdemes tenni a párásítót, és melyik helyiségekben fölösleges.
Miért fontos egyáltalán a párásító télen?
A hideg levegő kevesebb nedvességet tud megtartani, a fűtés pedig még tovább szárítja a lakást. Ilyenkor:
- kiszárad a bőr, cserepes az ajak
- kapar a torok, bedugul az orr
- rosszabbodhatnak az allergiás, asztmás tünetek
- a szobanövények levele is barnulhat, száradhat.
A párásító azt csinálja, amit a neve ígér: plusz nedvességet juttat a levegőbe, így a nyálkahártyád, a bőröd, a növényeid is kevésbé száradnak ki. De csak akkor működik jól, ha ott van, ahol tényleg „szükség van rá”.
1. Hálószoba – a legfontosabb hely
Ha csak egy helyiségbe teszel párásítót, az legyen a háló. Itt töltöd a legtöbb időt egyhuzamban, a nyálkahártyád pedig egész éjjel dolgozik: lélegzel, sokszor szájon át is, fűtés megy, a levegő száraz.
Néhány tipp a hálószobához:
- Az ágyhoz viszonylag közel legyen – például az éjjeliszekrényen vagy egy közeli komódon.
- Ne közvetlenül a falhoz tolva: hagyj mögötte pár tíz centit, hogy a pára tudjon terjedni, és ne áztassa a falat.
- Ne pont föléd fújja a ködöt, ne csapódjon le az ágyneműre – legyen karnyújtásnyi, de nem közvetlen közelségben.
- Sokan tapasztalják, hogy ha éjjel megy a párásító, reggel kevésbé száraz a torok, kevésbé bedugult az orr, és nyugodtabb az alvás.
2. Nappali – ott legyen, ahol tényleg élsz
A második legjobb hely a nappali vagy az a központi tér, ahol a legtöbbet tartózkodtok napközben. Ha itt van a kanapé, a gyerek játéksarka, a tévé, nagy eséllyel itt éritek a legtöbb időt a száraz levegőt is.
Mit érdemes figyelni?
- Tedd viszonylag közel ahhoz a zónához, ahol ültök/fekszetek – például a kanapé közelébe, de nem közvetlenül fölé.
- Radiátor közvetlen teteje, kandalló párkánya nem jó hely: a forró levegő rontja a készülék hatékonyságát, és a víz is gyorsabban párolog.
- Ne közvetlenül tévé mellé szorítva legyen, hogy a finom pára ne csapódjon rá az elektronikára.
- Ha nagy az amerikai nappali–konyha tér, gondold végig, hol vagytok a legtöbbet: érdemes inkább a kanapé közelébe tenni, nem a konyhapult mellé.
3. Dolgozószoba, home office – a monitor mellé, de nem rá
Aki otthonról dolgozik, az napi 6–8 órát is egy szobában tölt – nem mindegy, milyen levegőben. A száraz levegő itt is okozhat kaparó torkot, kipirosodott szemet, fáradtabb érzetet.
- A párásítót tedd a munkatered közelébe, például egy polcra vagy az asztal mellé.
- Ügyelj rá, hogy ne fújja közvetlenül a monitort, laptopot, konnektorokat.
- Ha mini asztali párásítód van, azt elég 30–60 cm-re tenni magadtól – így érzed a hatását, de nem áztat mindent.
Hova fölösleges tenni? Konyha, fürdő, rosszul eldugott sarok
Bár elsőre logikusnak tűnhet, a konyha és a fürdő általában nem kíván külön párásítást: főzés, forró víz, mosogatás
zuhany, fürdés – mind-mind párát termelnek úgy is. Itt inkább a szellőztetés a fontos, hogy ne penészedjen a fal.
Amit mindenképp kerülj:
- Bepréselni egy polcra, ahol fölötte szekrény, polclap lóg – a pára nem tud terjedni, csak lecsapódik, és áztatja a bútort.
- Túl kicsi készülék óriási helyiségben – egy mini párásító nappaliban csak magának dolgozik, a levegő egészét alig befolyásolja.
- Túl közel tenni falhoz, függönyhöz, bútorhoz – a folyamatos páracsapódás ott csúnya foltot, akár penészt is okozhat.
- Érdemes megnézni a készülék leírását: mindig jelzik, mekkora négyzetméterig hatékony. Ha nagy a tér, vagy több helyiségben is száraz a levegő, lehet, hogy két kisebb párásító többet ér, mint egy eldugott sarokban szenvedő nagy.
Ha jól választod meg, hova teszed a párásítót, tényleg érezhető lesz a különbség: kevésbé száraz levegő, nyugodtabb alvás, kevesebb kaparó torok – és a szobanövények is hálásak lesznek érte.
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
