Fotó: Getty Images
„Sokféle minőségű anyag, összefoglalóan kőzet található a felszín alatt, amelyek igen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek annak tükrében, hogy a felszín alatti vizeket, hogyan és milyen intenzitással tudják magukon mintegy átengedni, továbbítani, magukban tárolni” – avat be minket a szakember, a föld mélyén vándorló ásványvíz útjával kapcsolatos tudnivalókba. Ezek a különböző kőzetek, melyek megjelenésükben lehetnek rétegek, apró és nagyobb kőzetszemcsék és masszív, tömör kőzetek, alkotják azt a természetes rendszert, amelyen keresztül, netán repedések mentén a víz szivárog – vagy épp megpihen. A felszín alatti víz mozgása lassú, sokszor emberi léptékkel szinte felfoghatatlanul hosszú ideig tart.
„Ha például egy felszín alatti víz ezer évet tölt a mélyben – mielőtt mi belekortyolunk itt a felszínen – nem nehéz elképzelnünk, hogy ezer évvel ezelőtt kevés esély volt arra, hogy az a beszivárgó víz mélybe kerülése előtt „elszennyeződjön” – mondja a geológus ‒ „Ha közben ezt a hosszú utat még egy jelentősebb mélységben is tölti ez a víz, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az kinccsé nemesedve szinte csak természetes anyagok összetételével lesz jellemezhető.”
Ez a hosszú út nemcsak védelmet ad, hanem természetes módon alakítja is a víz összetételét: miközben átszivárog a kőzeteken, ásványi anyagok oldódhatnak bele, a finomabb szemcséjű kőzetrétegek pedig – egy természetes szűrőhöz hasonlóan – kiszűrik a nem kívánt elemeket.
A „vízkor”
Nem véletlen, hogy a mélyből származó vizekre gyakran mondják: olyanok, mintha egy időkapszulát nyitnánk fel. Egy ásványvíz ugyanis magában hordozza azt az időszakot, amit a Föld belsejében töltött. „Az a víz ízében, „emlékeiben”, anyagában, átalakulásaiban őrzi, tartalmazza ezt az akár millió éveket átölelő történetet” – fogalmaz Gerstenkorn András.
Ez a „vízkor”, azaz a víz életkora attól a pillanattól indul, amikor csapadékként a felszínre hullott, majd beszivárgott, és addig tart, amíg egy forrásban vagy kútban újra napvilágra kerül. Ez az idő lehet egészen rövid – de szélsőséges esetben felfoghatatlanul hosszú is. „A víz körforgásában a felszín alatti utazás sokszor a leghosszabb és legtitokzatosabb. A víz a Földön a kőzetek részeként, azokhoz kapcsolódva jött létre a szilárd földkéregben, majd beindult egy számunkra örök körforgás, nagyrészt a Föld felszínén, felszín közelében és a légkörben. Ez az idő, a víz kora lehet néhány nap is, de szélsőséges esetben több tízmillió évet is elérhet.”
fotó: profimedia
Miért iható tisztítás nélkül?
Az ásványvíz nem igényel utólagos „javítást”. A természet már elvégezte a dolgát. „A hosszú ideig tartó felszín alatti szivárgás többnyire elégséges idő a víz átalakulásához és a hatékony megszűréséhez – ez az a nyers, eredeti minőség, ami mindenféle beavatkozás nélkül is a legnagyobb biztonsággal fogyasztható” – emeli ki a hidrogeológus. Ez az eredeti állapot az, amit az ásványvizeknél megőriznek: nem kezelik kémiailag, nem fertőtlenítik, hanem gyorsan, a víznyerő helyhez közel palackozzák.
Tudtad?
Az ásványvíz összetétele „törzskönyvezett”: ez azt jelenti, hogy a víznek hosszú távon is állandó minőségűnek kell maradnia – nem ingadozhat az összetétele, és nem változhat meg időről időre.
Civilizációs hatások
Fontos azt tudnunk, hogy a Föld vízben való gazdagsága nem változik, azaz nem lesz sem több, sem kevesebb víz a bolygónkon. Ezzel szemben viszont a víz területi eloszlása (pl. a csapadék eloszlásának változásával), körforgás egyes elemeinek intenzitása (pl. egyszerre lehulló csapadékmennyiség változása), halmazállapot változás (pl. hőmérsékletemelkedés miatti jég elolvadás), a levegő és a felszín szennyeződésének növekedésével együtt a felszíni vizek minőségének romlása egyaránt előfordulhat. A klímaváltozás hazánkban elsősorban a csapadék mennyiségében előálló anomáliákat okoz. Az urbanizáció a víz körforgásában résztvevő vizekre inkább mennyiségi szempontból jelent kockázatot, ami döntően a koncentrált vízszennyezések formájában nyilvánul meg. Kisérője lehet a levegőszennyezés is, ami aztán az urbanizált területekre hulló csapadék minőségének romlásában mutatkozik meg.- magyarázza Gerstenkorn András.
A mélyben fekvő ásványvízkészletek ezzel szemben jóval stabilabbak, védettebbek ezekkel a gyors változásokkal szemben. Sokan kérdezik: valóban el vannak zárva ezek a vizek a modern szennyeződésektől? A válasz döntően a mélységben és a kőzetrétegekben rejlik. „Amennyiben az ásványvizeket tartalmazó kőzetrétegeket különösen a felszín felé hatékony, jelentős vastagságú és kiterjedésű „szigetelő” agyagtartalmú kőzetrétegek választják el, akkor gyakorlatilag nincs arra lehetőség, hogy ezeken keresztül a modern korunk lehetséges szennyező anyagai el tudnak jutni az ásványvizeket tartalmazó kőzetrétegekig” – mondja a szakember, de hozzáteszi: a környezeti célkitűzés ennek ellenére nem lehet az, hogy idővel mindig egyre mélyebbre kelljen mennünk a biztosan tiszta víz eléréséhez.
ajánlott videó
Szponzorált tartalom
