A zöld kiwi lett ugyanis az első friss gyümölcs, amelynek kapcsán az Európai Unió konkrét egészségre vonatkozó állítást engedélyezett – és ez az állítás a normál bélműködéshez kapcsolódik, azon belül is ahhoz, hogy gyakoribb lehet a székletürítés.
Mit „hagyott jóvá” valójában az EU – és mennyi kiwi kell hozzá?
A hivatalos, engedélyezett megfogalmazás lényege: a zöld kiwi fogyasztása hozzájárulhat a normál bélműködéshez azzal, hogy növeli a székletürítés gyakoriságát. A döntés ráadásul nem „egy-két falatra” vonatkozik: a rendeletben szereplő mennyiség napi 200 gramm friss zöld kiwi, ami a gyakorlatban nagyjából két darab.
Ez fontos különbség: az engedélyezett állítás nem fogyásról és nem „anyagcsere-gyorsításról” szól, hanem egy nagyon konkrét, hétköznapi problémáról: a rendszerességről.
Miért pont a kiwi? (Spoiler: nem varázslat)
A kiwi erőssége több dolog együtt: rost, víztartalom, és egy olyan enzim (actinidin), amiről azt írják, hogy a fehérjék emésztésében is szerepet játszhat.
A „bélbarát” hatásról pedig több kutatás és összefoglaló is beszél – például olyan vizsgálatok, ahol napi két zöld kiwi mellett javult a székrekedés és a komfortérzet.
Így érdemes kipróbálni, ha szeretnéd
Napi 2 kiwi (vagy a rendelet szerinti kb. 200 g) – adj neki időt, ne egy nap után várj csodát. Sokaknál beválik reggelire (zabkása, joghurt, túró mellé), másnál délutáni snackként.
Ha érzékeny a gyomrod, kezdd 1 darabbal, és csak pár nap múlva emelj.
A rost „csak akkor dolgozik szépen”, ha van mivel: folyadék (víz, tea) sokat számít.
Kinek nem jó ötlet?
Kiwi-allergia (vagy gyümölcs keresztallergia gyanúja) esetén egyértelműen kerülendő.
Ha vesebetegség miatt káliumszegény diétán vagy, vagy bármilyen okból szigorú étrendi megkötésed van, inkább kérdezz rá orvosnál, dietetikusnál.
Ha pedig a székrekedés tartós, fájdalmas, vérzéses tünettel jár, vagy hirtelen, megmagyarázhatatlan változás történik, ott már nem „két kiwi a megoldás”, hanem az orvosi vizsgálat.
Fotó: illusztráció, Pexels
