Mit jelent ez a szám valójában?
Fontos: ez nem egy „mindenkire érvényes” mérés, hanem becslés, ami sokféle kutatás eredményeit próbálja közös nevezőre hozni. Ugyanebben az összegzésben szerepel az is, hogy az emberek bevitele nagy sávban mozoghat (több tízezres nagyságrendben évente), és ebbe nemcsak a víz, hanem más források (például étel, levegő) is beleszólhatnak.
Ami viszont a palackos víznél külön rizikó: a műanyag csomagolás, a gyártás–szállítás–tárolás, sőt még az is, hogy a palack mennyi hőt kap (például autóban, ablakban felejtve).
És ez veszélyes?
A tudományos kép még nem fekete-fehér. A WHO korábbi értékelése szerint jelenleg nincs elég bizonyíték arra, hogy a ivóvízben lévő mikroműanyagok közvetlen egészségkockázatot jelentenének, ugyanakkor egyértelműen több és jobb kutatást sürgetnek, és közben a biztos alapokra építenek: a tiszta ivóvízhez, szennyvízkezeléshez való hozzáférés a legfontosabb.
Mit tehetsz, ha csökkentenéd a kitettséget?
- Ha nálatok iható a csapvíz, a palackos helyett (vagy legalább részben helyette) érdemes arra áttérni.
- Fontos az is, hogy ne melegíts műanyag palackot: ne hagyd kocsiban, tűző napon, fűtőtest közelében.
- Válts kulacsra (acél/üveg), és ha kell, töltsd szűrt vízzel – nem „csodaszer”, de sokan így nyerik vissza a kontrollt vízellátásuk felett.
- Ne ess át a ló túloldalára: a stressz és a pánik nem fog segíteni. A cél inkább annyi, hogy ahol könnyű, ott ésszerűen csökkents.
Fotó: illusztráció, Unsplash
