Az ítélet szerint a megcsalt félnek 15 egymást követő napon bocsánatkérő posztot kell kiraknia a Baidu, Tieba- és Douyin-fiókjába (a kínai közösségi média ikonikus színterei), majd a bejegyzéseket legalább 15 napig fenn is kell tartania, törlés és módosítás nélkül.
A visszájára sült el a büntetés
A bocsánatkérés azonban nem épp „csendes lezárása” lett az ügynek, ahogy azt a felperesek valószínűleg remélték. A megcsalt asszony a videókban ugyan elmondja a kötelező bocsánatkérés szövegét, de közben olyan részleteket is megmutat (például vásárlási bizonylatokat, a családi kiadásokkal kapcsolatos dokumentumokat, a per irataira történő utalásokat), amelyek miatt a pikánsra sikeredett sorozat óriását ment a neten.
Több kínai portál is arról írt, hogy az első videók nagyon gyorsan milliós nézettséget értek el és több százezres reakciószámot hoztak, és a kommentelők gyakorlatilag „napi folytatásként” követik az aktuális posztot, az újabb durva részletekkel.
Kép: Baidu-screenshot
Miért kötelezhet valakit bocsánatkérésre a bíróság, ha „csak kiírta, ami történt”?
A kínai sajtóban megjelent összefoglalók alapján a per lényege nem a megcsalás „igazságtartalmának” bizonyítása, hanem az, hogyan történt a kiteregetés: a nő a videókban állítólag azonosítható módon közölt adatokat (név, munkahely stb.), és a bíróság ezt a másik fél jó hírnevének megsértéseként értelmezte. A bocsánatkérést éppen ezért kellett meghatározott platformokon közzétenni, és ott is tartani…
Fotó: illusztráció, Getty Images
