Ha paradicsompalantát nevelsz, gondosan ügyelj az időzítésre! (Fotó: Getty Images – Enrique Díaz / 7cero)
Amikor a zord tél után erőre kapnak a napsugarak, sokakban felébred a vágy a palántaültetésre: tényleg jó ötlet ekkor elkezdeni a paradicsom- és paprikamagok elvetését, ha erős, egészséges palántákat szeretnénk belőlük nevelni?
Kaló István, a kertpercek.hu szakértője érti a lelkesedést, ám mindenkit türelemre int: úgy véli, a túl korai kezdés ritkán jelent előnyt, sőt!
A palántanevelés igazi türelemjáték
„Hiába tűnik úgy, január végén, február elején Magyarországon egyszerűen nincs elég fény. A magok ugyan kicsíráznak, kevés fényben azonban a palánták megnyúlnak, vékony szárat növesztenek és ezáltal már induláskor hátrányba kerülnek” – mondta a rutinos szakértő, hozzátéve, hogy ezek a növények később hajlamosabbak lehetnek a betegségekre, nehezebben viselhetik a kiültetést és sok esetben lassabban indulnak fejlődésnek.
Ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes vetési időpontot, Kaló István szerint érdemes „visszafele gondolkodni”, azaz nem a magok elvetésére kell fókuszálnunk, hanem a kiültetésre: a paradicsom és a paprika is a melegkedvelő növények közé tartozik, így nem viselik el sem a fagyot, sem a túlzottan hideg talajt.
Magyarország klímájához alkalmazkodva a paradicsompalántákat április végén, május elején a legjobb kiültetni, a paprikával pedig érdemes május közepéig várni. Ezekből az időpontokból érdemes visszaszámlálni a palántanevelés idejét, ami a paradicsom esetében körülbelül 6-8, a paprikánál 8-10 hétig tart.
- A paradicsomot legkorábban március elején érdemes elvetni, a túl korai, februári vetés gyakran megnyúlt, gyenge palántákat eredményez a kevés fény miatt.
- A paprika magvetésének ideális ideje február közepe és vége közé tehető: a lassabb fejlődés miatt vele korábban kell kezdeni, mint a paradicsommal.
A paradicsompalánta robbanásszerűen, a paprika viszont lassabban fejlődik – Fotó: Getty Images, Zbynek Pospisil
Mi történik a magok elültetése után?
A paradicsom igazán hálás zöldségnövény. Gyorsan csírázik, jól reagál a környezeti változásokra, és megfelelő körülmények között mondhatni robbanásszerűen fejlődik. Ha megfelelően gondozzuk, a vetéstől számítva 6-8 hét alatt jut el abba az állapotba, amikor már kiültethető. Ha a kelleténél korábban ültetjük el a magokat, a palánták túl nagyra nőnek a lakásban, és „elfáradnak” még azelőtt, hogy a kertbe kerülnének.
A paradicsom csírázásához 22-25 °C körüli hőmérséklet ideális. A kelés után azonban már nem a meleg, hanem a fény a legfontosabb tényező. Egy világos ablakpárkány sok esetben elegendő, de borús tavaszokon a növénylámpa jelentős előnyt adhat.
Kaló István kiemelte, hogy a paprika egészen más karakter: lassabb, érzékenyebb, és sokkal kevésbé tolerálja a hibákat. „Teljesen normális, ha a magok csak 10-21 nap után bújnak elő. Ez az időszak sok kezdő kertészt türelmetlenné tesz, pedig ilyenkor a legfontosabb a stabil meleg és az egyenletes nedvesség. A paprika kiültetésére csak akkor kerülhet sor, amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan 10 °C fölött marad, és a talaj is felmelegedett. Ez általában május közepén következik be.
Ha elfogadjuk, hogy a paprika lassabb, a paradicsom pedig gyorsabb növekedésű növény, és ehhez igazítjuk a vetést, a palánták nem küzdeni fognak, hanem fejlődni. A jó időzítés nem látványos, mégis ez adja meg azt a biztos alapot, amelyre az egész szezon épül
– emeli ki a szakember, kitérve még egy fontos részletre. Mint mondja, sokan kényelmi okokból egy időben vetik el mindkét növényt, amivel az egyik biztosan hátrányba kerül. Ha a paprikát túl későn vetjük, lemarad a fejlődésben, ha a paradicsomot túl korán, megnyúlik és legyengül. A külön vetési időpont tehát nem macera, hanem befektetés. Néhány hét különbség tavasszal hónapokban mérhető előnyt jelenthet nyáron!
