
A kutatók az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) egyik nagy szűrővizsgálatának (PLCO) adatait elemezték: több mint 88 ezer olyan felnőttet követtek, akik a vizsgálat elején nem voltak rákbetegek. A követés során 1679 embernél alakult ki vastagbél- vagy végbélrák.
A nagyivás extra rizikó
Az eredmények szerint azoknál, akik életük során átlagosan heti 14 vagy több italnak megfelelő mennyiséget fogyasztottak (ez már a „nagyivás” kategóriája), a kockázat:
- kb. 25 százalékkal volt magasabb kolorektális rákra összességében,
- és közel kétszeresre nőtt a végbélrák esélye (+95%) a nagyon keveset ivókhoz (kevesebb mint heti 1 ital) képest.
A részletek még kellemetlenebbek: a tanulmány szerint a következetesen nagy mennyiségű ivás felnőttkorban a kolorektális rák kockázatát 90% feletti mértékben is megemelhette a következetes szociális iváshoz képest.
A jó hír: a leszokásnál „visszaeshet” a kockázat
A kutatás egyik legbiztatóbb megállapítása, hogy a korábbi ivóknál (akik abbahagyták) nem találtak egyértelműen emelkedett kolorektális rák-kockázatot, és náluk alacsonyabb eséllyel fordultak elő adenómák (olyan polipok, amelyek egy része idővel rosszindulatúvá válhat) a jelenlegi ivókhoz képest. A szerzők óvatosak, mert a „volt ivók” adatainál volt korlátozás, de az üzenet így is elég világos: a leállás igenis számít.
Miért lehet gond az alkohol a bélrendszerben?
A magyarázat több szálon fut. Az alkohol lebontása során acetaldehid keletkezhet, ami károsíthatja a sejteket és a DNS-t; emellett az alkohol hat a gyulladásos folyamatokra és a bélflórára is – ezek mind olyan mechanizmusok, amelyek szerepet játszhatnak a daganatos kockázatban.
„Oké, de mennyi az a 14 ital?”
A kutatások jellemzően „drink”-ben számolnak (standard ital), ami országonként eltérhet, de nagyságrendileg a heti 14 ital már az a sáv, amit sok ajánlás kockázatosnak tekint. A lényeg itt nem a szőrszálhasogatás, hanem a minta: a tartósan magas fogyasztás volt az, ami növeli a végbélrákhoz kockázatát.
via
Fotó: illusztráció, Unsplash