„Ha Gyertyaszentelőn enyhe az idő…”
A népi bölcsesség egyik elterjedt változata így szól: ha február 2-án enyhe tiszta az idő, vagyis nyugodt, derült, akkor a tél még elhúzódhat. A magyarázat mögötte nem misztikum: ilyenkor gyakran stabil anticiklon (magasnyomás) ül a térség fölött. Télen ez sokszor derült éjszakákat, hajnali fagyokat hoz, vagyis hiába tűnik nappal barátságosnak, a hideg még bőven vissza tud kapaszkodni.
„Ha viszont viharos, havas…”
A másik félmondat szerint ha Gyertyaszentelő körül szél, vihar, havazás jön, akkor közelebb a tavasz, mert az ilyen idő inkább aktív atlanti ciklonokra (alacsonynyomás) utal. Ezek rendszerint enyhébb, óceáni levegőt hoznak, „megtörik” a hideg tartalékokat, és gyakrabban indítanak el olvadást, kora tavaszias epizódokat.
Akkor most ez mennyire „talál be”?
A népi időjóslatok nem modern előrejelzések, inkább tapasztalati mintázatok: sok év megfigyeléseiből maradtak ránk, és gyakran azért tűnnek működőnek, mert épp egy valódi évszakváltó ponthoz kapcsolódnak. Február elején a nappalok szemmel láthatóan hosszabbodnak, a nagy légköri „forgalom” is elkezd átrendeződni – vagyis van értelme annak, hogy az aktuális helyzetből néha következtetni lehet a folytatás jellegére. De ettől még az ilyesfajta népi bölcsesség iránytű csupán, nem menetrend. Egy stabil minta is simán átfordulhat pár nap alatt.
A „Groundhog Day” is innen nőtt ki
A február 2-ai időjóslás amerikai popkulturális verziója a Groundhog Day: ott nem a szélből és a hóból, hanem egy mormota árnyékából olvasnak. A sztori szerint európai bevándorlók vitték magukkal a hagyományt, csak épp a „Gyertyaszentelő-idő” helyett egy látványosabb szereplőt tettek a középpontba…
Fotó: illusztráció, Unsplash
