A félreértés általában ott kezdődik, hogy sokan a szín alapján döntenek: ami sötétebb, az „biztos” jobb. Csakhogy a szín lehet malátától, pörkölt liszttől vagy más adaléktól is, miközben a beltartalom nem feltétlenül „teljes kiőrlésű”. A lényeg inkább az, mi van benne valójában, mutat rá a holland VDHVD cikke.
Mitől „jobb” a teljes kiőrlésű kenyér?
A teljes kiőrlésű liszt a gabonaszem több részét tartalmazza, ezért általában több rostot ad a kenyérhez. A rost pedig nem csak „emésztés-téma”: segít a teltségérzetben, a vércukor-ingadozás mérséklésében, és összességében is kedvező hatású lehet a szív-érrendszeri kockázatok szempontjából.
Ráadásul az, hogy milyen kenyeret eszel, sokszor azt is meghatározza, milyen gyakorisággal élsz át éhséghullámokat. A rostosabb kenyér mellé gyakran kevesebb „ráevés” jön, és máris észrevétlenül hízhatsz.
Így válassz jól gyorsan
Nem kell hozzá nagy nyomozás, csak két rövid ellenőrzés:
Nézd meg az összetevőket.
Ha az elején teljes kiőrlésű búzaliszt vagy teljes kiőrlésű rozsliszt szerepel, az jó jel. A „búzakenyér”, „barna kenyér”, „magvas kenyér” önmagában azonban még nem garancia.
Tudd: „fehér” és a teljes kiőrlésű közt tényleg van különbség.
Az egészségügyi anyagokból is kiviláglik, hogy a fehér kenyér jellemzően kevesebb rostot ad, míg a teljes kiőrlésű többnek számít ugyanakkora adagban.
Fontos ugyanakkor, hogy fokozatosan térj át a teljes kiőrlésű opciókra. Ha valaki ritkán eszik rostos ételeket, a hirtelen nagy váltás puffadást, hasi diszkomfortot hozhat. Ilyenkor érdemes fél adaggal indulni, és pár hét alatt feljebb menni: idővel pozitív irányba változik az életminőséged, amiért hálás leszel.
Fotó: illusztráció, Unsplash
