A Business Insider nemrég számolt be arról, hogy a Meta 2023-ban benyújtott egy szabadalmat: a rendszer lényege, hogy a felhasználók közösségimédia-aktivitását a haláluk után is szimulálni tudja. A koncepció szerint egy elhunyt személy Facebook- vagy Instagram-fiókjával továbbra is lehetne „kommunikálni”. Egy fejlett mesterséges intelligencia utánozná a stílusát, szófordulatait, reakcióit – mintha csak még mindig ott lenne a képernyő túloldalán.
Bár a Meta hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs konkrét terv a rendszer bevezetésére, a hír így is komoly hullámokat vert. Sokan disztópikus jövőt vizionálnak, mások szerint viszont ez a gyászfeldolgozás új eszköze is lehet. Egy biztos:
a digitális „túlvilág” gondolata már nem puszta fantázia.
Amikor a mesterséges intelligencia „feltámaszt”
A 404 Media egy friss kutatásra hívta fel a figyelmet, amelyet a Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Lipcsei Egyetem kutatói készítettek. Több mint ötven valós esetet vizsgáltak az Egyesült Államokból, Európából, a Közel-Keletről és Kelet-Ázsiából, ahol mesterséges intelligenciával rekonstruálták elhunyt emberek hangját, arcát vagy akár személyiségét.

Már a halál sem választ el a social media-tól? (forrás: Pixabay)
A jelenségnek három fő formáját különböztették meg:
- Spektakularizálás – például egy mesterséges intelligenciával létrehozott Whitney Houston-koncertturné, amely új „fellépéseken” idézi meg az énekesnőt.
- Szociálpolitizálás – amikor erőszak vagy igazságtalanság áldozatait „élesztik újra” megemlékezési vagy társadalmi célból.
- Mundanizáció – a leggyorsabban terjedő forma: hétköznapi emberek chatbotokon keresztül beszélgetnek elhunyt szeretteikkel, fenntartva a kapcsolat illúzióját.
Ez utóbbi különösen érzékeny terület. Hiszen miközben egyesek számára vigaszt jelenthet, mások szerint megnehezítheti az elengedést.
Kié a digitális énünk a halál után?
A kutatók szerint a legnagyobb kérdés nem technológiai, hanem etikai és jogi. Jelenleg a „digitális maradványokat” többnyire örökölhető vagyontárgyként vagy magánéleti ügyként kezelik. A generatív mesterséges intelligencia azonban valami egészen mást csinál: interaktív, folyamatosan működő, akár bevételt is termelő digitális entitást hoz létre.
Ha pedig mindez a közösségi média platformok alapfunkciójává válna, az elhunytak digitális jelenléte a gazdasági értéktermelés részévé is válhatna. Ez már nemcsak érzelmi, hanem nagyon is üzleti kérdés.
A szakértők szerint kulcsfontosságú lenne az előzetes, tudatos beleegyezés.
Vajon rendelkezhetünk-e majd arról, mi történjen az online identitásunkkal a halálunk után? Létezhet digitális „nem éleszt újra” nyilatkozat?
A technológia rohamosan fejlődik, de a társadalmi szabályok még csak most kezdik utolérni. Egy biztos: a közösségi média már nemcsak az életünk része – hanem lassan a halálunk utáni jelenlétünké is lehet. És talán itt az ideje elgondolkodni azon, mihez kezdenénk a saját digitális örökségünkkel.
Forrás: Médiapiac