A Vénusz felszíne az egyik legbarátságtalanabb hely a Naprendszerben. A NASA szerint a bolygó felszínén az átlaghőmérséklet nagyjából 471 Celsius-fok, a légnyomás pedig körülbelül 90-szerese a földi tengerszinti nyomásnak. Ez az a környezet, amelyben a szovjet Venyera-szondák a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években rövid ideig mégis működni tudtak.
Az orosz Venera-D küldetés hamarosan startol
A Venera-D nem új ötlet, a projekt már 2003 óta szerepel a tervek között. A mostani elképzelések szerint nemcsak a felszínt vizsgálná, hanem a Vénusz légkörét is, és a célok között szerepel a felhőkben esetlegesen jelen lévő mikrobiális életre utaló jelek keresése is. A Space.com összefoglalója szerint a küldetés egy leszállóegységből és egy keringő szondából állhat, a koncepció egyes változatai pedig légköri vizsgálatra szolgáló elemekkel is számolnak.
Ez azért érdekes, mert miközben a Vénusz felszíne pokolian forró, a felhőrétegek bizonyos magasságban régóta felkeltik az asztrobiológusok figyelmét. Nem azért, mert ott biztosan van élet, hanem mert a kutatók szerint ez az egyik kevésbé extrém zóna, ahol legalább elméletben felmerülhet a mikrobiológiai élet lehetősége. Ezt a tudományos kérdést egyébként nem csak a ruszkik, hanem több új Vénusz-program is vizsgálni szeretné.
Miért olyan durva a Vénusz felszíne?
A Vénusz nem véletlenül kapja rendszeresen a „pokolbolygó” jelzőt. A sűrű szén-dioxid-légkör extrém üvegházhatást hoz létre, ezért a felszíne forróbb, mint a Merkúré, noha a Merkúr közelebb van a Naphoz.
A NASA hivatalos Vénusz-oldala szerint a planéta hőmérséklete és nyomása annyira szélsőséges, hogy a felszíni működés a mai technológiával is komoly mérnöki kihívást jelent.
Nem csak Oroszország készül a Vénuszra
Mi tagadás, a Vénusz most globálisan is újra divatba jött. A NASA két nagy küldetést is fejleszt: a DAVINCI jelenlegi hivatalos állapot szerint 2030-as indítással szerepel, míg a VERITAS esetében a NASA oldala 2031-nél nem korábbi startot ír. Az ESA saját EnVision küldetése szintén a Vénusz átfogó vizsgálatára készül.
A magánszektor is megjelent a témában. A Planetary Society és más források szerint a Rocket Lab és az MIT közös Venus Life Finder projektje a Vénusz felhőit vizsgálná, és több forrás már 2026-os lehetséges startablakot is említ.
És hogy miért lett megint ennyire izgalmas a bolygó? A Vénusz sokáig háttérbe szorult a Mars mögött, most viszont egyre több kutató tekint rá úgy, mint a Föld „elfajult ikertestvérére”. A mai küldetések egyik nagy kérdése az, hogyan lett két hasonló méretű bolygóból ennyire eltérő világ. A másik, még izgalmasabb kérdés pedig az, hogy a légkör bizonyos rétegeiben lehetnek-e olyan kémiai vagy fizikai folyamatok, amelyek valamilyen életnyomra utalnak. Oroszország most ehhez a nemzetközi versenyhez próbálna újra csatlakozni…
Fotó: Getty Images
