A kolumbiai Bogotá-fennsíkon eddig ismeretlen, a mai modern és az ókori dél-amerikai populációkkal sem közvetlenül génrokon, hatezer éve élt embercsoport maradványait találták meg – írja a Múlt-kor történelmi magazin. Egy nemzetközi kutatócsoport 21, a térségben hatezer és ötszáz évvel ezelőtti időszakban élt ember DNS-ét és teljes genomját elemezte. Kiderült, hogy a hatezer éve a régióban megtelepedett, gyűjtögető életmódról a földművelésre váltó csoport sorsa a kihalás lett: genetikai nyomai idővel teljesen eltűntek a populációból.
Dél-Amerika az utolsóként benépesült kontinens
A feltárt leletek nem mutatnak közvetlen leszármazási kapcsolatot sem a ma élő kolumbiai őslakosokkal, sem a térség más ismert ősi népességeivel.
A legközelebbi, bár távolabbi genetikai egyezést a Panama-földszoros területén élő, úgynevezett csibcsa nyelvcsaládba tartozó, modern populációkkal mutatták ki. A szakemberek szerint a mára kihalt, ősi csoport tagjai évezredeken át keveredtek más, újonnan érkező helyi népességekkel. Emiatt génállományuk vagy a felismerhetetlenségig felhígult, vagy izolált csoportként egyenes ági leszármazottak nélkül tűntek el.
Jelenlegi tudásunk szerint az amerikai őslakosok ősei 20 ezer évvel ezelőtt, a késő paleolitikumban váltak ki a szibériai és kelet-ázsiai populációkból. Körülbelül 16 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszaki Bering-földhídon keresztül érték el Észak-Amerikát.
A kihalt emberfajta sok mindent elárul Dél-Amerika lakóiról
Ezután egy északi és egy déli ágra szakadtak; utóbbihoz tartoznak a Közép- és Dél-Amerikát benépesítő csoportok. A hatezer éves, genetikailag izolálódott vonal igazolja, hogy Dél-Amerika korai betelepülése jóval összetettebb folyamat volt a korábban feltételezett, északról délre tartó migrációs modellnél; zsákutcákat, elszigetelődő, majd kihalás sorsára jutott csoportokat és teljes populációcseréket is magában foglalt.
Az ősi (proto) csibcsa nyelveket beszélő népességek eredetének és mozgásának pontos feltérképezéséhez további – Nyugat-Kolumbiából, Venezuelából és Ecuadorból származó – ősi genomok feltárására és elemzésére lesz szükség.
Kép: pixabay
