
Egy brit jótékonysági bolt önkéntese szerint van egy olyan adománytípus, amelyet az emberek meglepően gyakran visznek be, miközben valójában teljesen eladhatatlan. Ez pedig a használt smink és kozmetikum.
Jótékonysági boltba ne vidd: a használt smink problémásabb, mint sokan gondolják
A dolgozó egy videóban mutatta meg, milyen állapotú tárgyak érkeznek be hozzájuk: használt szemhéjpaletták, ajakbalzsamok, sminkszivacsok, szemceruzák, rúzsok és ecsetek is voltak a dobozban. Ezeket nemcsak nehéz, hanem sokszor egyáltalán nem is szabad újraértékesíteni.
A gond egyszerű: a használt kozmetikumok higiéniai kockázatot jelenthetnek. Ujjakkal, bőrrel, szempillával, szájjal érintkeztek, így könnyen lehetnek bennük baktériumok, szennyeződések vagy olyan maradványok, amelyek fertőzést, irritációt okozhatnak a következő használónak.
Miért nem lehet eladni a használt kozmetikumokat?
A sminktermékek eltarthatósága eleve korlátozott. Sok kozmetikum csak néhány hónapig használható biztonsággal felbontás után, utána már nő a romlás, a szennyeződés és az irritáció esélye. Egy jótékonysági bolt pedig nyilvánvalóan nem tudja ellenőrizni, ki mikor bontotta fel, hogyan tárolta, mennyire tiszta állapotban van, vagy mennyi ideig volt használatban.
Ezért a használt smink valójában nem adomány, hanem inkább plusz teher. Amit az adományozó jó szándékkal lead, azt a bolt sokszor kénytelen kidobni, sőt a kezelése és ártalmatlanítása pénzbe is kerülhet.
Új, bontatlan kozmetikumot még elfogadhatnak
Fontos különbség, hogy a bontatlan, eredeti csomagolású kozmetikumokkal más a helyzet. A Vöröskereszt például egyértelműen azt írja, hogy új, fel nem bontott sminket, parfümöt vagy aftershave-et átvehetnek, ha az eredeti, zárt csomagolásban van. A használt darabokat viszont nem értékesítik, mert higiéniai kockázatot jelentenek. Vagyis nem az a szabály, hogy minden kozmetikum tiltólistás, hanem az, hogy a már használt termékek nem valók jótékonysági boltba.
Miért adnak le mégis ennyi eladhatatlan holmit?
A történet egyik legérdekesebb része talán az, hogy sokan nem rosszindulatból visznek be ilyen tárgyakat. Inkább arról lehet szó, hogy nehezen dobják ki azt, ami még „valamennyire jó”, és a jótékonysági boltban egyfajta feloldozást, megnyugvást keresnek. Mintha attól, hogy leadják valahová, a felesleges tárgy rögtön hasznossá válna.
Csakhogy ez nem mindig így működik. Ha valami koszos, használt, romlott, higiéniailag kockázatos vagy egyértelműen eladhatatlan, az nem adomány, hanem hulladék. És ezt a terhet végül nem az adományozó, hanem a bolt viseli.
Mit érdemes inkább adományozni?
A jótékonysági boltoknak általában azokra a dolgokra van valóban szükségük, amelyeket más is szívesen és biztonságosan megvenne. Tiszta, jó állapotú ruhákra, hordható cipőkre, ép könyvekre, használható háztartási tárgyakra, működő dekorációra, sértetlen játékokra vagy bontatlan szépségápolási termékekre.
A fő ökölszabály az, hogy csak olyat adj tovább, amit te is szívesen vennél meg egy boltban idegentől.
Mielőtt pedig bármit is beviszel, érdemes egy pillanatra megállni, és feltenni magadnak egy egyszerű kérdést: ezt tényleg el lehet adni, vagy csak nem akarom kidobni? Ha az utóbbi az igaz, akkor valószínűleg nem jótékonysági boltra, hanem egy konténerre van szükség.
Ez elsőre keményen hangzik, de valójában sokkal tisztességesebb a bolttal és a jó ügyekkel szemben is. Az adományozás akkor segítség, ha valóban használható dolgot adsz.
Fotó: illusztráció, Unsplash