
Magyarországon továbbra is 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, és ez a jelenlegi szabályozás szerint nem változott. A nyugdíjba vonulás feltételei is a megszokott keretek között maradtak: a jogosultsághoz szükséges életkor elérése mellett továbbra is legalább húsz év szolgálati idő szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz. A 2026-ban nyugdíjba lépők köre is ennek megfelelően alakul.
A Magyar Közlöny 2025. évi 155. számában december 22-én hirdették ki a 2026. januári nyugdíjemelést szabályozó 410/2025. kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 3,6 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
A nyugdíj megállapításának alapjai – az életkor és a szolgálati idő – változatlanok maradtak, így azok számára, akik már ellátásban részesülnek, nem történik érzékelhető változás.
Ahogy az Államkincstár oldaláról is kiderül, az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint fokozatosan emelkedett:
1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
1952 –ben születettek esetében, a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
1953-ban születettek esetében, a betöltött 63. életév,
1954-ben születettek esetében, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
1955-ben születettek esetében, a betöltött 64. életév,
1956-ban születettek esetében, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév.
Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és a gyermeknevelésre tekintettel folyósított ellátásban eltöltött idő, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső idő minősül. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó részletes szabályok külön tájékoztatóban találhatók.
A nyugdíj összege: hogyan számítják ki?
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ – olvasható az oldalon. A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért nettó kereset, jövedelem alapján kerül meghatározásra.
Az öregségi nyugdíj mértékének a megállapításához az arányos szolgálati idő számítást is alkalmazni kell. Csak a járulékfizetésnek megfelelő arányos időszak vehető figyelembe, ha a minimálbérnél alacsonyabb összeg után történt a járulékfizetés az alábbi esetekben:
- részmunkaidős foglalkoztatás,
- főállású kisadózói jogviszony,
- kisadózó vállalkozói jogviszony,
- őstermelői jogviszony.
Az Államkincstár oldalán táblázat mutatja, hogyan kell pontosan kiszámolni a nyugdíj összegét.
Címlapkép: Unsplash