Minden negyedik embert érinthet a stroke
Május 12-én tartják az európai stroke-napot, amelynek egyik legfontosabb üzenete idén is ugyanaz: a gyors felismerés életet menthet. A Szlovén Szív- és Érrendszeri Egészségügyi Társaság szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a stroke az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, a kimenetele pedig nagyban függ attól, milyen gyorsan kap segítséget a beteg.
A World Stroke Organization adatai szerint minden negyedik, 25 évnél idősebb ember érintett lehet élete során. Ez nem azt jelenti, hogy pánikban kell élni, hanem azt, hogy mindenkinek érdemes ismernie a legfontosabb tüneteket.
A stroke jeleit nem szabad kivárni
Stroke esetén az egyik legnagyobb hiba, ha valaki azt reméli, majd elmúlik. A tünetek lehetnek hirtelenek, furcsák, néha nem is tűnnek elsőre drámainak, mégis azonnali ellátást igényelnek.
A legfontosabb figyelmeztető jelek közé tartozik, ha az arc egyik fele lebiggyed, a beszéd zavarossá válik, a beteg nem találja a szavakat, féloldali gyengeség vagy zsibbadás jelentkezik, esetleg hirtelen látászavar, szédülés, egyensúlyvesztés vagy szokatlanul erős fejfájás lép fel.
Ilyenkor nem háziorvost kell keresni, nem aludni rá egyet, és nem megvárni, hogy javul-e. Mentőt kell hívni.
Minden percben agysejtek pusztulhatnak
A stroke azért ennyire sürgős állapot, mert az agy vérellátása sérül. Ha egy ér elzáródik vagy vérzés alakul ki, az adott agyterület oxigén nélkül maradhat.
A szakértők szerint minden késlekedéssel töltött perc visszafordíthatatlan idegszövet-károsodást jelenthet. Ezért hangsúlyozzák újra és újra: a stroke-nál az idő nem kényelmi tényező, hanem a túlélés és a felépülés egyik kulcsa.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a betegeknek csak kisebb része épül fel komolyabb következmények nélkül. A gyors kezelés viszont jelentősen javíthatja az esélyeket.
A stroke nemcsak mozgásproblémát okozhat
Sokan a stroke-ot főleg féloldali bénulással azonosítják, pedig a következmények ennél sokfélébbek lehetnek. Előfordulhat mozgás- és érzészavar, beszéd- vagy nyelési nehézség, memóriazavar, koncentrációs probléma, megváltozott érzelmi reakciók vagy gondolkodási nehézségek. Vannak tünetek, amelyek azonnal láthatók, mások viszont rejtettebbek, és csak a mindennapokban derül ki, mennyire megnehezítik az életet.
A felépülés sokszor hosszú, egyenetlen folyamat. Lehetnek jobb és rosszabb időszakok, a fáradtság, stressz vagy érzelmi megterhelés pedig átmenetileg ronthatja az állapotot.
A család szerepe óriási
A stroke utáni élet nemcsak orvosi kérdés. A betegnek gyakran újra kell tanulnia mozdulatokat, kommunikációs formákat, napi rutinokat, és közben meg kell küzdenie azzal is, hogy a teste vagy a gondolkodása már nem úgy működik, mint korábban.
Ebben a család türelme, elfogadása és támogatása kulcsfontosságú. Nemcsak gyakorlati segítségről van szó, hanem arról is, hogy a beteg ne érezze magát egyedül egy hosszú és sokszor frusztráló rehabilitációs folyamatban.
Sokat lehet tenni a megelőzésért
A stroke kockázatát több tényező növeli: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás, elhízás, mozgáshiány és pitvarfibrilláció.
A jó hír az, hogy ezek közül több befolyásolható. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás elhagyása, a vérnyomás, vércukor és vérzsírok ellenőrzése mind csökkentheti a kockázatot.
Fotó: illusztráció, Getty Images
