Az egészséges étkezésről szóló tanácsok között szinte mindig ott szerepel a több zöldség és gyümölcs fogyasztása. A spenót például hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb szuperélelmiszer: tele van vitaminokkal, rosttal, antioxidánsokkal, ráadásul a legtöbben kifejezetten egészséges választásként gondolnak rá.
Éppen ezért sokkolt sokakat a frissen közzétett Piszkos Tizenkettő 2026-os lista, amely szerint éppen a spenót lett az egyik legszennyezettebb zöldség növényvédőszer-maradványok szempontjából.
Az Environmental Working Group (EWG) minden évben elkészíti a listát azokról a zöldségekről és gyümölcsökről, amelyekben a legtöbb növényvédőszer-maradványt mutatják ki. Az idei eredmények különösen aggasztóak, mert több olyan élelmiszer is szerepel rajta, amelyet rengetegen fogyasztanak nap mint nap, sokszor éppen az egészségük védelme érdekében.
A spenót lett a lista első helyezettje
A vizsgálatok szerint a hagyományos termesztésű spenótban több növényvédőszer-maradvány található súlyarányosan, mint bármely más vizsgált zöldségben vagy gyümölcsben. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium több száz mintát elemzett, és az eredmények szerint egyetlen spenótmintában átlagosan hét különböző növényvédőszer-maradványt találtak. Volt olyan minta, amelyben összesen tizenkilenc különféle vegyület nyomait mutatták ki.
A szakértőket különösen egy permetrin nevű rovarirtó szer aggasztja, amely az esetek jelentős részében jelen volt a mintákban. Ez az anyag Európában már régóta tiltott az élelmiszernövények termesztésében, az Egyesült Államokban azonban továbbra is használják bizonyos esetekben. A permetrin nagy dózisban idegrendszeri károsodást okozhat, de több kutatás szerint az alacsonyabb szintű, hosszú távú kitettség sem teljesen veszélytelen, különösen gyerekek esetében.
Spenót (Forrás: Getty Images)
A gyerekek lehetnek a legérzékenyebbek
A szakemberek szerint a növényvédő szerek kérdése azért különösen fontos, mert a fejlődő szervezet jóval érzékenyebben reagálhat bizonyos vegyi anyagokra. Az EWG szerint több kutatás is összefüggést talált egyes növényvédő szerek és neurológiai problémák között. Egy vizsgálat például arra jutott, hogy azoknál a gyerekeknél, akik szervezetében kimutatható volt a permethrin nyoma, nagyobb arányban diagnosztizáltak figyelemzavart vagy hiperaktivitást.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy egy adag spenót azonnal veszélyes lenne. A probléma inkább a hosszú távú, folyamatos terhelés lehet. Különösen azért, mert a legtöbb ember nem csupán egyetlen növényvédőszerrel találkozik a táplálkozása során, hanem különféle vegyi anyagok keverékével.
Nem csak a spenóttal van gond
A Piszkos Tizenkettő listáján több olyan élelmiszer is szerepel, amely szinte minden háztartásban rendszeresen előfordul.
A második helyen a kelkáposztafélék, a fodros kel és a mustárlevél állnak, amelyek mintáinak több mint felében potenciálisan rákkeltőnek tartott növényvédőszer nyomait mutatták ki. A lista élmezőnyében szerepel az eper is, amelyből egy átlagos amerikai évente több kilogrammot fogyaszt. A vizsgálatok szerint azonban az eperben is rendkívül sokféle növényvédőszer-maradvány fordulhat elő.
De a szőlő, az őszibarack, a nektarin, a cseresznye és az alma is felkerült a listára. Sőt, idén a burgonya és az áfonya is bekerült a legszennyezettebbek közé. Ez azért különösen aggasztó, mert ezek közül sok ételt kifejezetten egészségesnek tartunk, és gyakran gyerekek is nagy mennyiségben fogyasztják őket.
A növényvédő szerek nem mindig tűnnek el mosással
Sokan gondolják úgy, hogy egy alapos mosás teljesen megoldja a problémát. Bár a tisztítás valóban csökkentheti bizonyos vegyszerek mennyiségét, a szakértők szerint ez nem minden esetben elegendő. Egyes növényvédő szerek ugyanis nemcsak a gyümölcs vagy zöldség felszínén maradnak meg, hanem bekerülhetnek a növény szöveteibe is. Ilyenkor a hámozás vagy mosás csak részben segíthet.
Ráadásul bizonyos vegyszerek még évtizedekkel a betiltásuk után is jelen lehetnek a talajban. A kutatók például a spenótminták jelentős részében kimutatták a DDT bomlástermékeit is, pedig ezt a növényvédő szert már az 1970-es években betiltották. Ez jól mutatja, hogy a környezeti terhelés milyen hosszú távú problémát jelenthet. A szakértők szerint ráadásul sok veszélyes anyag felhalmozódhat a szervezetünkben.
Galériánkban bemutatjuk a 2026-os Piszkos Tizenkettő listáját:
12 fotó
Akkor most ne együnk zöldséget és gyümölcsöt?
A szakértők szerint semmiképpen sem ez a tanulság. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása továbbra is rendkívül fontos az egészség szempontjából, és a legtöbb kutatás szerint az előnyeik összességében meghaladják a kockázatokat. Az EWG célja sem az, hogy elriassza az embereket a zöldségfogyasztástól, hanem hogy tudatosabb választásra ösztönözze őket.
A szakemberek szerint ahol lehetőség van rá, érdemes bio változatot választani azokból az élelmiszerekből, amelyek rendszeresen szerepelnek a Piszkos Tizenkettő listáján. Különösen igaz ez olyan termékekre, amelyeket héjastul fogyasztunk. Emellett fontos lehet az alapos mosás, a változatos étrend és az is, hogy ne ugyanazokat a zöldségeket, gyümölcsöket fogyasszuk folyamatosan nagy mennyiségben.
A „tiszta tizenöt” listája is létezik
A kevésbé szennyezett élelmiszerekről is készül lista minden évben. Ezek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyekben alig vagy egyáltalán nem találnak növényvédőszer-maradványokat. Ide tartozik például általában az avokádó, a hagyma vagy az ananász is. Ezekből a hagyományos termesztésű változatok is kisebb kockázatot jelenthetnek.
A szakértők szerint nem az a cél, hogy bárki pánikba essen az élelmiszerek miatt. Inkább arról van szó, hogy egyre többen szeretnék tudni, pontosan mi kerül az asztalra. Bár a spenót továbbra is egészséges zöldségnek számít, a friss vizsgálatok alapján úgy tűnik, nem árt egy kicsit tudatosabban választani belőle.
