A rendrakás sokszor nem esztétikai kérdés
A spanyol Hola magazinban megszólaló pszichológus, Sara Navarrete szerint a külső rend sok embernél valójában a belső káosz szabályozásának eszköze. Amikor valaki stresszes, túlterhelt vagy szorong, a rendrakás átmeneti megnyugvást adhat.
Sokan nem azért kezdenek éjjel tízkor konyhát takarítani vagy szekrényt rendezni, mert annyira élvezik a házimunkát. Inkább azért, mert úgy érzik: legalább valamit kézben tudnak tartani.
A pszichológus szerint a külső környezet ilyenkor szinte a belső állapot tükörképévé válik. Ha rend van körülöttünk, könnyebb azt érezni, hogy bennünk is rend van. Ez különösen igaz olyan időszakokban, amikor az élet más területei kiszámíthatatlanná válnak.
Szakítás, munkahelyi stressz, túlterheltség, szorongás vagy érzelmi bizonytalanság idején sok embernél erősödik fel a rend iránti igény. A rendrakás ilyenkor gyors és azonnali kontrollélményt adhat.
Rendrakás: az agyunk szereti a kiszámíthatóságot
A szakértők szerint az emberi agy alapvetően biztonságra és kiszámíthatóságra törekszik. A rendezettség struktúrát és kontrollérzetet ad, ezért nyugtató hatású lehet.
A vizuális káosz ezzel szemben fokozhatja a mentális túlterhelést. Egyes emberek különösen érzékenyek erre: náluk egy kupac ruha, egy zsúfolt pult vagy sok apró tárgy látványa szinte azonnali feszültséget válthat ki.
A pszichológus szerint sokan gyerekkorukban olyan környezetben nőttek fel, ahol kevés volt az érzelmi stabilitás vagy sok volt a feszültség. Náluk a rend később biztonságérzettel kapcsolódhatott össze.
A probléma ott kezdődik, amikor a rend válik a nyugalom feltételévé
A szakértő szerint nagy különbség van aközött, hogy valaki szeret rendet tartani, vagy egyszerűen képtelen megnyugodni nélküle.
A helyzet akkor válhat problémássá, amikor a rendrakás már nem segít, hanem kényszerré válik. Például ha valaki nem tud leülni vacsorázni addig, amíg mindent azonnal el nem pakolt, vagy szorongani kezd attól, hogy valami nincs pontosan a helyén.
A pszichológus szerint ilyenkor a rend már csak rövid ideig csökkenti a szorongást. A feszültség ugyanis hamar visszatér, amint újra megjelenik egy kis káosz.
„Ilyenkor már nem az ember használja a rendet, hanem a rend kezdi irányítani az embert”
– fogalmaz a szakértő.
Nem minden rendszerető ember kényszeres, nyugalom
A pszichológus hangsúlyozza, hogy a rendezettség önmagában egyáltalán nem jelent mentális problémát. Vannak egyszerűen nagyon szervezett, precíz emberek, akik ettől még teljesen egészségesen működnek.
Vannak azonban figyelmeztető jelek. Például ha valaki erős szorongást él át, amikor nem tud rendet rakni, ha a takarítás és pakolás a nap nagy részét felemészti, vagy ha rendszeres konfliktusokat okoz a családban a tökéletesség iránti igény.
Rendrakás: a cél persze nem a tökéletes lakás
A szakértő szerint a kulcs a rugalmasság. A rendnek az életünket kellene könnyebbé tennie, nem újabb stresszforrássá válnia.
A pszichológus ezért azt javasolja, hogy időnként érdemes feltenni magunknak néhány őszinte kérdést: tényleg szeretünk rendet rakni, vagy egyszerűen nem bírjuk elviselni a kontrollvesztés érzését? Tudunk pihenni akkor is, ha nincs minden tökéletesen a helyén? Mert a valódi belső nyugalom nem attól függ, hogy minden hibátlan-e körülöttünk. Hanem attól, hogy akkor is képesek vagyunk-e jól lenni, amikor az élet éppen nem tökéletes.
Fotó: illusztráció, Getty Images
