Lengyel Tamás közösségi oldalán reagált arra a hírre, miszerint pénteken megszűnik a Megafon utolsó dolgozójának is a munkaviszonya. A Media1 úgy tudja, felszámolták a fideszes propagandista-központ irodáit, és eladták a bútorokat. Tették mindezt annak ellenére, hogy a kampányidőszakban azt ígérték a munkavállalóknak, hogy egy esetleges választási vereség után is biztosítható lesz a Megafon fennmaradása – szúrta ki a 24.hu.
(Forrás: Schumy Csaba/fotocentral)
„Csak azt nem értem, ha a Megafon tényleg adományokból tartotta fenn magát a kezdetektől fogva, akkor egy választási vereségnek mégis miért az a következménye, hogy a mai napon az utolsó munkavállaló munkaviszonya is megszűnik, és még a bútorokat is eladták. Továbbá azt sem értem, ha esetleg mégsem adományokból gyűlt össze a működéshez szükséges pénz, hanem tényleg közpénz volt, ki fogja mindezt VISSZAFIZETNI?” – fogalmazott közösségi oldalán Lengyel Tamás.
Lengyel Tamás szerint sok minden mellett a Megafonra sincs mentség. „Aki ott dolgozott, anyagot gyártott neki, arcával, tudásával, idejével segítette ezt a mocskot, az remélem, visszakapja az élettől mindazt, amit ő tett” – írta a színész, majd hozzátette: „Felkészül, Mandiner!”
Lengyel Tamás Németh Kristóf színházának is nekiment
A Loupe budapesti előadásaira a 25/26-os évadban 63655 jegyet váltottak, vidéken 41109-en jöttek el, ami összesen 104764 eladott belépőt jelent. Összehasonlításképpen: A Nemzeti 116764 nézőt ültetett le a saját előadásaira 2025-ben. Erre kapott 3 milliárd ft támogatást. A Fórum Színház pedig, ami Németh Kristóf szerelem gyermeke, a Tao megszűnése, 2019 óta 552 millió ft támogatást kapott és ezalatt az idő alatt összesen 75000 nézőre futotta. A Loupe nulla Ft állami támogatásból nagyjából annyi nézőnek játszott idén, mint a Nemzeti, vagy mint másfélszer Németh Kristófék 7 év alatt
– írta korábban Lengyel Tamás, aki Eszenyi Enikőről is megosztott néhány gondolatot:
megrázó őszinteséggel beszélt arról, milyen légkör uralkodott a Vígszínházban Eszenyi Enikő igazgatása alatt. A népszerű színész 2011 és 2017 között volt a társulat tagja, és saját bevallása szerint nemcsak szemtanúja, hanem elszenvedője is volt a munkahelyi bántalmazásnak. A színész a Bóta Café legutóbbi adásában idézte fel azokat az éveket, amelyek szerinte szakmailag fontosak, emberileg azonban rendkívül megterhelőek voltak
