Nem elég tudni, mit érzünk
Az érzelmi intelligencia nem azt jelenti, hogy mindig nyugodtak vagyunk, minden konfliktust tökéletesen kezelünk, és soha nem mondunk olyasmit, amit később megbánunk. Sokkal inkább annak képességét mutatja, hogy mennyire tudjuk felismerni, megérteni és szabályozni a saját érzéseinket, miközben mások érzelmi jelzéseire is képesek vagyunk figyelni.
Akinek magas az érzelmi intelligenciája, az is lehet dühös, sértett vagy féltékeny. A különbség gyakran abban rejlik, hogy nem engedi automatikusan átvenni az irányítást ezeknek az érzéseknek. Képes lehet megállni, végiggondolni, mi váltotta ki belőle a reakciót, majd olyan választ keresni, amely nem rombolja tovább a helyzetet.
Ez elsőre egyszerűnek tűnhet, a hétköznapokban azonban rengeteg apró döntést igényel.
Mit teszünk, amikor kritizálnak?
Hogyan reagálunk, ha valaki bezárkózik előttünk?
Megpróbáljuk azonnal megoldani mások problémáját, vagy előbb meghallgatjuk őket?
Képesek vagyunk bocsánatot kérni akkor is, ha eredetileg nem akartunk fájdalmat okozni?
Az érzelmileg tudatos ember nem gondolatolvasó. Nem találja ki minden esetben, mi zajlik a másikban, de kérdez, figyel, és nem feltétlenül a saját első feltételezését tekinti megkérdőjelezhetetlen igazságnak. A saját határait is képes lehet megvédeni, hiszen az empátia nem azonos azzal, hogy mindent elviselünk másoktól.
A következő tíz kérdésben hétköznapi helyzetekkel találkozol. Válaszd ki, hogy mit tennél adott helyzetben. A kvíz végén három érzelmi karakter egyikében ismerhetsz magadra.
Fontos, hogy nem érdemes tökéletességi vizsgaként kezelni. Az érzelmi intelligencia fejleszthető, ráadásul stresszes, fárasztó időszakokban mindannyian reagálhatunk kevésbé tudatosan.
Az érzelmi intelligencia nem velünk született végleges pontszám
Egyetlen kvíz nem tud teljes képet adni arról, hogyan működünk a kapcsolatainkban. Másként reagálhatunk a munkahelyen, egy baráti társaságban és azokkal az emberekkel, akik érzelmileg igazán közel állnak hozzánk. Gyakran éppen a legfontosabb kapcsolatainkban válunk a legérzékenyebbé, hiszen ott érezzük a legtöbb veszítenivalót.
A kvíz eredménye ezért nem minősítés, hanem pillanatfelvétel. Megmutathatja, hol reagálunk tudatosan, és mely helyzetekben lenne érdemes több figyelmet fordítanunk a saját érzéseinkre vagy a másik ember nézőpontjára.
(Forrás: Getty Images)
Az érzelmi intelligencia apró hétköznapi lépésekkel is fejleszthető. Sokat számít, ha indulatból küldött üzenet helyett várunk néhány percet, megkérdezzük a másikat, mire van szüksége, vagy képesek vagyunk kimondani: „Ebben tévedtem, sajnálom.”
A 10/10-es eredmény nem azt jelenti, hogy valaki soha nem hibázik. Sokkal inkább azt, hogy képes felismerni a hibáját, felelősséget vállalni érte, majd újra kapcsolódni önmagához és másokhoz.
