nlc.hu
Itt & most

Lehetett rá számítani, meg is történt: Kapitány István kirúgta a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját

Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter Facebookon jelentette be a hírt, miszerint kirúgta a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját. Jákli Gergely utódját elvileg még a nap folyamán megnevezik.

„Bejelentem: a mai napon felmentettem Jákli Gergelyt, a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját. A délután folyamán bemutatom az új vezérigazgatót” – adta hírül a miniszter, aki betartva ígéreteit, az utóbbi időben több állami cég vezetőjét is felmentette.

A Paks II. vezérigazgatója nem az első, nem az utolsó

Július elején a Tisza-kormány minisztere visszahívta Guller Zoltánt a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának éléről, majd az MTÜ vezérigazgatóját, Egresitsné Firtl Katalint is lecserélte. Az EXIM Banknál és a Magyar Exporthitel Biztosítónál Berta Adrienn vezérigazgatói megbízatását szüntette meg; mindkét társaság vezetését Kiss Zalán kapta meg. Távoznia kellett a két külgazdasági ügynökség vezetőjének is: Bihari Katalinnak a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökségtől, Joó Istvánnak pedig a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségtől.

Az MVM-nél Kapitány István Mátrai Károly vezérigazgatót és Czepek Gábor igazgatósági elnököt mentette fel, továbbá távozott az igazgatóságból Pavlik Lívia, Benczédi Balázs és Barlai Róbert. A vezérigazgatói és igazgatósági elnöki feladatokat egyaránt Bertalan Zsolt vette át.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, mint előterjesztő felszólal Magyarország Helyreállítási és ellenállóképességi tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 14-én.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az Országgyűlés rendkívüli ülésén, 2026. július 14-én. (Forrás: MTI/Bruzák Noémi)

Paks II-vel csak a baj van

A Paks II-beruházásról 2014-ben kötött megállapodást az Orbán-kormány Oroszországgal, versenyeztetés nélkül; a fővállalkozó az orosz állami Roszatom. Az eredeti ár 12,5 milliárd euró volt, amelyből legfeljebb 10 milliárdot orosz államközi hitel fedezne, 2,5 milliárdot pedig Magyarország állna. A projekt éveket csúszott, de nemzetközi értelemben már építés alatt álló atomerőműnek számít. A vita a költségekről, az orosz függésről, a szerződések titkosságáról és a tender hiányáról szól. Az Európai Unió Bírósága 2025-ben megsemmisítette a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntést, mert nem vizsgálták megfelelően a közbeszerzés nélkül odaítélt orosz megbízást.

ezt nézd meg!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top