Magyarország villamosenergia-rendszere korábban nem tapasztalt terhelés alá került, de a Paksi Atomerőmű utolsó turbinája augusztus 3-án reggel még működött. A 2. blokkhoz tartozó egység 240 megawattot termel, Magyar Péter miniszterelnök szerint hétfőn biztosan, esetleg még kedden is üzemben maradhat. A kormány vízügyi és energetikai szakemberekkel, valamint az erőmű mérnökeivel vizsgálja, fenntartható-e biztonságosan legalább a minimális termelés.
Ez azért lényeges fordulat, mert a Duna paksi vízállása hétfőn délelőtt már mínusz 138 centiméter volt, 722 köbméter/másodperces vízhozam és 28 fokos vízhőmérséklet mellett. A korábbi kormányzati tájékoztatás még mínusz 134 centimétert jelölt meg a leállás várható küszöbeként. A reggeli üzemállapot is rámutat, hogy ez nem egy automatikusan működő „kapcsoló”: a csökkentett teljesítmény fenntartásáról az aktuális vízkivételi viszonyok, a működő szivattyúk száma és a biztonsági előírások alapján az erőmű vezetése dönt.
A vízállás mindenesetre új történelmi negatív rekord; az előrejelzések mínusz 144 centiméter alatti értéket sem zárnak ki. (Az aktuális helyzetet az Országos Vízügyi Főigazgatóság is közli, folyamatosan frissülő adatokkal.)
Hogyan jutottunk idáig?
Paks négy blokkjának névleges összteljesítménye körülbelül 2000 megawatt. Az erőmű az utóbbi hónapok hazai áramtermelésének nagyjából 40 százalékát adta, az esti órákban pedig – amikor a naperőművek termelése megszűnik – még nagyobb a jelentősége.
A jelenlegi helyzet a hőhullám és a hosszan tartó aszály két különböző következményéből alakult ki. Július közepén először a Duna magas vízhőmérséklete miatt kellett beavatkozni, másnap, a víz lehűlésével, a blokkokat ismét névleges teljesítményre terhelték. Július utolsó hetére azonban már nem a víz hőmérséklete, hanem annak rendkívül alacsony szintje lett a fő probléma.
Július 29-én megkezdődött a 3. blokk leállítása; 30-án a 2., 31-én a 4. blokkot terhelték vissza. Augusztus 1-jén már csak 480, vasárnap pedig 240 megawatt maradt a korábbi 2000-ből.
Megkezdődött a paksi atomerőmű leállítása (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert) (Forrás: MTI/Hegedüs Róbert)
Aszódi Attila energetikai szakértő szerint nem arról van szó, hogy a Duna teljes vízhozama ne lenne elegendő. Üzem közben az erőmű körülbelül száz köbméter vizet használ másodpercenként, miközben a folyóban még most is ennek többszöröse halad el. A vízfelszín azonban túl közel került a hűtővízszivattyúk járókerekeihez: ez kavitációt, rezgést, végül a hűtés bizonytalanná válását okozhatná. Egyetlen, fél teljesítményen működő blokk kevesebb vizet vesz fel, ezért keresik most annak lehetőségét, hogy a 240 megawattos termelést meddig lehet biztonságosan megtartani.
A termelés leállása nem jelenti a biztonsági rendszerek kikapcsolását. A láncreakció megszüntetése után is el kell vezetni a fűtőelemek maradványhőjét, de ehhez az MVM szerint már csak körülbelül öt köbméter víz szükséges percenként. A biztonsági hűtés többszörösen tartalékolt, dízelgenerátorról is működtethető, és úszó szivattyúkat is előkészítettek. Kovács Antal, az MVM kommunikációs igazgatója szerint
A paksi atomerőmű leállítása nem jelent biztonsági kockázatnövekedést.
Egyelőre ügyesen spórol az ország
Magyar Péter hétfő reggeli tájékoztatása szerint
700 megawatt másfél paksi blokk teljesítménye. Ennyit takarítottak meg vasárnap a magyar emberek, a vállalatok, az önkormányzatok és az intézmények közösen.
Ez nagyobb a korábban közölt, napközben mért 400–500 megawattos csökkenésnél, és egyelőre lehetővé tette, hogy ne kelljen kötelező vállalati korlátozást elrendelni. Önkéntesen több száz vállalat szervezte át a termelését. A legnagyobb spórolást vállalók között szerepel a MOL, a Samsung SDI, a MÁV, valamint az Audi és az SK is. A Magyar Suzuki termelési szünetet iktatott be, a Yettel az otthonról ellátható munkakörökben egyhetes home office-t rendelt el, a Mercedes kecskeméti gyárának termelési szünete pedig szintén segíti a rendszert.
Dolgozók a kecskeméti Mercedes gyárban (Fotó: MTI/Ujvári Sándor) (Forrás: MTI/Ujvári Sándor)
A Dunamenti Erőmű műszaki hibája átmenetileg további mintegy 400 megawatt kiesését okozta, de a kapacitás nagy részét a vártnál korábban sikerült visszaállítani – erről az NLC is beszámolt. A többi gázerőművet és a használható tartalékegységeket is üzembe helyezték, a kieső termelés további részét pedig importból kell fedezni. A műszaki importkapacitás több mint 3600 megawatt, de a régiós hőség, a romániai termelési gondok és a megemelkedett piaci árak miatt nem biztos, hogy ez teljes egészében kihasználható.
A kormány sorrendje szerint először az államnak, a nagyvállalatoknak és az ipari üzemeknek kell alkalmazkodniuk, a családok ellátásának korlátozása csak utánuk következhet. Bár több településen vízkorlátozást vezettek be, például Debrecenben is, a lakosságtól elsősorban és változatlanul azt kérik, hogy 17 és 22 óra között, de különösen 18 és 21 óra között a mosást, mosogatást, villanybojler-felfűtést és elektromosautó-töltést időzítse korábbra vagy későbbre. Magyar a következő napokról azt mondta:
Nagyon nehéz lesz, de közösen túl leszünk rajta.
Mire készülhetünk a legnehezebb napokban?
Hétfőn már 16 megyére adtak ki harmadfokú hőségriasztást; szerdára várhatóan az egész országban ez lesz érvényben. A hét első felében 36–40 fokos csúcshőmérséklet várható, a hét közepén helyenként 42 fok is lehet. Érdemi enyhülés nyugaton pénteken, országosan inkább szombaton érkezhet.
A villamosenergia-rendszer számára valóban a 17–22 órai időszak a legveszélyesebb: nappal a naperőművek a fogyasztás jelentős részét fedezik, napnyugta után viszont Paks hiányát gázerőművekkel, importtal és megtakarítással kell pótolni. A kormány hétfőtől ebben az esti időszakban leállítja a vasúti teherszállítást, az államigazgatásban hétfőtől szerdáig otthoni munkavégést rendelt el, ahol ez megoldható, és lekapcsoltatja a középületek nem létfontosságú díszvilágítását. A Magyar Reklámszövetséghez tartozó cégek több mint ezer digitális reklámfelület fényerejét csökkentik, 17 óra után pedig teljesen kikapcsolják azokat.
Az Országos Mentőszolgálat országos felméréssel ellenőrizte a mentésirányítás, a tartalék áramellátás és az üzemanyag-utánpótlás működését, és közlése szerint átmeneti villamosenergia-korlátozás esetén is fenn tudja tartani a szolgálatot. A paksi atomerőmű látogatóközpontját augusztus 3–9. között bezárták, mert minden, a biztonságos üzemvitelhez nem kapcsolódó tevékenységet szüneteltetnek.
Kötelező fogyasztáscsökkentés vagy nagyfogyasztók ideiglenes lekapcsolása akkor következhet, ha az önkéntes megtakarítás elégtelenné válik. Végső esetre létezik rotációs kikapcsolási rend is: ez a fogyasztói csoportok között, legfeljebb háromórás időszakokban osztaná el az áramszüneteket, miközben a kórházakat, szociális intézményeket és más kritikus fogyasztókat védenék. De ez egyelőre csak készenléti forgatókönyv.
Helyi problémák, politikai viták és a Sziget
Pakson közel 3000 lakás és 181 intézmény használati melegvíz-ellátását érinti az erőmű visszaterhelése, így mintegy hatezer ember maradt meleg víz nélkül. Az önkormányzat zuhanykonténereket állít fel, közintézményeket nyit meg, több helyen villanybojlereket szereltek be. Helyi lakosok közösségi oldalakon ajánlották fel saját fürdőszobájukat az érintetteknek.
A parlament hétfőre és keddre tervezett rendkívüli ülései elmaradnak. Forsthoffer Ágnes házelnök, aki jelenleg a köztársasági elnöki feladatokat is ellátja, soron kívüli tájékoztatást kért a miniszterelnöktől – az egyeztetésre a parlamenti frakciók vezetőit is meghívták. Forsthoffer és Magyar egyaránt konstruktívnak nevezte a frakcióvezetői egyeztetést.
A miniszterelnök szerint a Fidesz részéről is érkeztek használható javaslatok, miközben a pártok között továbbra sem alakult ki teljes politikai egyetértés. Magyar Péter úgy látja, az utolsó, 240 megawattos turbina még egy-két napig működhet, de azt egyelőre nem tudják megmondani, mikor indulhat újra az atomerőmű. A frakcióvezetői egyeztetésen felmerült bizonyos nagy rendezvények lemondása vagy elhalasztása is. Magyar erre azt mondta:
Mi nem szeretnénk lezárni az országot.
Jelenleg nem készülnek rendezvények betiltására, de ha üzemzavar alakul ki vagy elhúzódik a hőség, sor kerülhet egyes események elnapolására. Ennek esélyét a miniszterelnök egyelőre kicsinek tartja, különösen azoknál a rendezvényeknél, amelyek saját energiaforrással rendelkeznek – ezt nyilvánvalóan a Sziget körüli vitára is válasznak szánta a miniszterelnök.
A napokban ugyanis külön vita alakult ki a Sziget Fesztivál körül. Hegedűs Barbara fideszes képviselő elsősorban a fesztivál csúcsidős korlátozását kérte számon. A Sziget szervezői három forgatókönyvre készülnek.
- Ha megszűnik a válság, a hálózatot használják,
- időszakos esti kapacitáshiánynál 17–22 óra között aggregátoros önellátásra állnak át,
- súlyosabb helyzetben teljesen leválnak az országos hálózatról.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán (Forrás: MTI/Balogh Zoltán)
Meddig tarthat a mostani, és hogyan előzhető meg egy újabb válság?
Az utolsó paksi turbina tehát akár kedden is üzemben maradhat, de a teljes leállás továbbra is reális. Az újraindításhoz nem elég, hogy a Duna néhány órára megemelkedjen: tartósan biztonságos vízszintre, műszaki ellenőrzésekre és fokozatos visszaindításra van szükség. Magyar Péter úgy fogalmazott az RTL-nek vasárnap:
Lehet, hogy több mint egy hónapig fog állni a paksi erőmű, erre is lelkileg készülnünk kell.
A közvetlen megoldás a vízkivételi rendszer átalakítása: mélyebbre helyezett szívóvezetékek, alacsony vízállásnál is biztonságosan működő szivattyúk és tartalék hűtési lehetőségek kellenek. Aszódi Attila hűtőcellák vagy hibrid hűtés kiépítését is indokoltnak tartja, 80–100 milliárd forintos nagyságrendben.
Paks II. és az üzemidő-hosszabbítás terveit szintén a mostaninál szélsőségesebb vízállásokra és vízhőmérsékletekre kell méretezni. Emellett több tárolókapacitásra, szélenergiára, gyorsan indítható tartalékerőműre, erősebb hálózatra és előre szerződött ipari fogyasztáscsökkentésre van szükség. A vízvisszatartás, az árterek helyreállítása és a tározók fejlesztése enyhítheti az országos aszályt, de nem helyettesíti Paks műszaki átalakítását, és önmagában nem képes a Dunát az erőműnél megfelelő szinten tartani. Bartholy Judit meteorológus szerint
Másfajta vízgazdálkodásra és más terményszerkezetre kell áttérni.
A következő napokban tehát nem a már bekövetkezett teljes paksi leállás, hanem annak elkerülése vagy késleltetése a közvetlen cél. Hogy ez sikerül-e, egyszerre határozza meg a Duna további apadása, az utolsó turbina biztonságos működtethetősége, az import elérhetősége és az, hogy a vasárnap elért 700 megawattos megtakarítást munkanapokon is tudja-e tartani az ország.
