Karrierjét nem mindig kísérte siker és elismerés Magyarországon. Mint Cserháti Zsuzsával kapcsolatban is felidézte, a rendszerrel való szembenállás komoly következményekkel járt.
„Zsuzsát és engem is ellehetetlenítettek az átkos rendszerben, mert nem hódoltunk be azoknak a vezető beosztású férfiaknak, akiknek a kezében volt a hatalom, és akiktől szennyes ajánlatokat kaptunk. Cserháti hosszú időre perifériára került, én pedig külföldre kényszerültem”
– vallotta be ma is jó formában lévő énekesnő a Meglepetés magazinnak.
A külföldi fellépések új lehetőségeket hoztak: a menő énekesnő húsz éven át járta a világot, Japán kivételével szinte mindenhol színpadra lépett. Az igazi anyagi áttörést azonban ez sem jelentette.
Marcellina (Forrás: Olajos Piroska/Fotocentrál)
Saját hangstúdiót alapított
Sokan úgy gondolták, hogy kiváló üzletasszony is, hiszen a Marcellina Pjt.-vel a külföldön megkeresett pénzből a nyolcvanas évek elején saját hangstúdiót hoztak létre. Az énekesnő szerint azonban ez téves kép.
„Amikor a Marcellina Pjt.-vel hazajöttünk a 80-as évek elején, akkor a külföldön megkeresett pénzből hangstúdiót hoztunk létre, ahol bérmunkában készítettünk felvételeket a Hanglemezgyártó Vállalatnak és a MAFILM-nek.
Rám is ragasztották a dörzsölt üzletasszony bélyeget, de az az igazság, hogy sosem voltam igazán erőskezű, jó üzletasszony.
Művészléleknek tartom magam, aki két méterrel a föld felett lebeg, és a szárnyaló fantáziáját, a kreativitását szereti használni. Az üzleti élet pedig nem erről szól, hanem elsősorban a racionalitásról, a profittermelésről.”
50 ezer forintos nyugdíjból is kiegyensúlyozottan él
A jelenlegi megélhetéséről is őszintén beszélt: elárulta, hogy mindössze 50 ezer forintos nyugdíjat kap, de hangsúlyozta, hogy nincs oka panaszra.
Ötvenezer forint a nyugdíjam, de nem akarok panaszkodni, mert nem kell nélkülöznöm. Van megtakarításom, rendszeresen fellépek, és a digitális tartalomgyártást is csinálom az összes létező platformon
– árulta el az énekesnő, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy egy undorító ajánlatot kapott. A pénzhez való viszonya is eltér a megszokottól.
„Szerencsés vagyok, mert nincs különösebb szenvedélyem, nem lettem vásárlásfüggő, nem vonzódom a drága táskákhoz, cipőkhöz. Nem hoz lázba a Gucci és a Versace, mert nem ez az értékrendem. Fiatalabb koromban magam varrtam a ruháimat, amik a mai napig jók rám. Negyvenéves darabok találhatók a szekrényemben, szinte nem officially vásárolok új ruhákat.”
