nlc.hu
Életmód
A lárma ártalmai

A lárma ártalmai

Félünk a környezetszennyezéstõl, a szmogtól, az egészségtelen táplálkozás következményeitõl. De miért nem tartjuk veszélyesnek az ártalmas hanghatásokat? Pedig tudjuk, a halláskárosultak száma rohamosan nõ. A zajszennyezés elõkelõ helyet foglal el a városi irritációk listáján.

A hang levegőben, vízben, fémben, fában, vagyis bármilyen rugalmas közegben hullámként terjed. Az emberi fül a húsz és húszezer hertz közötti tartományt érzékeli. Ha a hanghullám szabályos, kellemesnek ítéljük, ilyen például a zene, a madárdal, míg a szabálytalan hanghullámokat zajnak tartjuk.







Kattints a képre a nagyításhoz!
– A hallórendszer bonyolult érzékszerv – tudjuk meg dr. Vizi Szilvia audiológustól. – A hanghullámokat a külső hallójárat vezeti a dobhártyára. A dobhártya megmozgatja a hallócsontokat: a kalapácsot, az üllőt, a kengyelt. A rezgést a kengyel talpa viszi át a csigára. A hallópálya segítségével a csigában elhelyezkedő szőrsejtek juttatják el az ingert az agy különböző részeihez.
Mindennapi életünk mintegy hatvandecibeles zajkörnyezetben kellemes, ennyi a társalgó beszéd hangereje. Ha tartósan hetvenöt-nyolcvan decibeles a hangerő, fáradékonyak, ingerlékenyek leszünk, figyelmünk csökken. Ha a környezeti zajszint emelkedik, nekünk is hangosabban kell beszélnünk, hogy megérthessük egymást. Ugyanez történik, ha utcán, metróban, bármilyen városi közlekedési eszközön zenét hallgatunk. A rádiót, a walkmant erősebbre kell tekernünk, hogy túlüvöltse a metródübörgést. Szinte észre sem vesszük, és már el is jutottunk a bűvös nyolcvanöt decibeles hangerőhöz, amely halláskárosító hatású. Egy ideig képes alkalmazkodni a szervezet, hallásunk bizonyos idő elteltével újra éles, de ha tartósan ki vagyunk téve ekkora hangerőnek, a károsodás maradandó. Ugyanilyen hatással járhat az egyszeri, nagyon erős zaj, például, ha fülünk mellett felrobban egy petárda. Az ilyen típusú halláskárosodáson az orvostudomány mai állása szerint segíteni nem tudunk. Egy lehetőségünk van: a megelőzés.





A fülünket nem tudjuk becsukni. Azt is halljuk, amit nem szeretnénk. A zajártalom ellen nehéz védekezni.
– A százhúsz decibel hangnyomás a fájdalomküszöb – mondja Zsebényi Zoltán hangmérnök. – Ilyen hangerőt tapasztalhatunk repülőgép felszállásakor, rakéta kilövésekor. A zajban nem is az ereje az igazán veszélyes, hanem a ránk gyakorolt tartós hatása. Egy forgalmas út mellett élők egész nap hetven decibel körüli hangnyomásnak vannak kitéve. Ez a folytonosság egyértelmű károkat, állandó stresszt okoz. Nem is beszélve mondjuk egy rockkoncertről, ahol az első sorban állókra nagy hangnyomás nehezedik. Diszkóban is létrejöhet ártalmas helyzet. A szívben lévő szinuszcsomó irányítja a szívverés ritmusát. Ez az érzékeny szerv bizonyos mély hangok hatására átveszi a külső „zaj” ütemét. Ez bizonyos esetben szívinfarktushoz vezethet.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége meghirdette a 2006 – a hallás éve nevű programot. Ingyenes hallásvizsgálatot végeznek, illetve tájékoztató jellegű ellátást vehetnek igénybe a hallókészüléket használók, a segédeszközre szorulók. Megismerhetik a hallókészülékek választékát, hogy mit és hogyan érdemes igénybe venni. A megfelelő ellátásról és rehabilitációról szóló információk terjesztése fontos, hiszen ezek segítségével a rászorulók teljes életet élhetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top