Itt volt a legalacsonyabb a halálozási arány
A repülőjegy foglalásakor a legtöbben egészen prózai szempontokat mérlegelünk. Minél hamarabb szeretnénk leszállás után kijutni? Kell a nagyobb lábtér? Szeretnénk az ablakon kinézni, vagy inkább bármikor felállnánk anélkül, hogy két másik utast kellene felébresztenünk? Baleset esetén azonban egészen más szempontok számítanak.
A gyakran idézett 28 százalékos adat egy 2015-ös TIME-elemzésből származik, nem pedig egy új, több tízezer repülőbalesetet feldolgozó kutatásból. A magazin az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA baleseti adatbázisában keresett olyan eseteket, amelyekben voltak túlélők és halálos áldozatok is, valamint rendelkezésre állt az utasok ülésrendje. Végül 17, 1985 és 2000 között történt balesetet tudtak részletesen összehasonlítani.
Az eredmény szerint a gép:
- hátsó harmadában 32 százalék,
- első harmadában 38 százalék,
- középső harmadában 39 százalék
volt a halálozási arány az elemzett balesetekben.
Még látványosabb különbséget találtak az egyes üléstípusok között. A hátsó harmad középső ülésein 28 százalékos halálozási arányt mértek, míg a gép középső harmadának folyosó melletti ülésein 44 százalékot.
Nincs egyetlen „legbiztonságosabb ülés” a repülőn
Ez alapján persze csábító lenne kijelenteni, hogy aki túl akar élni egy repülőbalesetet, üljön hátul, középre. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Maga a TIME is hangsúlyozta, hogy a 17 balesetből levont statisztika nem alkalmas arra, hogy minden repülőbalesetre érvényes szabályt állítsunk fel.
Minden baleset más. Nem mindegy, hogy a gép melyik része csapódik először a talajnak, hol keletkezik tűz, mennyire marad épen az utastér, mely kijáratok használhatók, és milyen gyorsan sikerül megkezdeni az evakuálást.
A 2025-ös Air India-katasztrófa különösen látványos példája ennek. Az Ahmedabadból Londonba tartó AI171-es járaton 241 ember vesztette életét a fedélzeten, az egyetlen túlélő, Vishwashkumar Ramesh pedig a 11A ülésen, a gép elejéhez közel, egy vészkijárat mellett ült. Légiközlekedési szakértők már akkor figyelmeztettek: ebből nem következik, hogy a 11A vagy általában a gép eleje lenne a legbiztonságosabb. Az adott baleset sajátos körülményei és a használható kijárat közelsége döntő szerepet játszhatott.
Lehet, hogy fontosabb a kijárat, mint az, hogy elöl vagy hátul ülsz
Egy másik kutatási irány szerint nem feltétlenül a gép elejéhez vagy hátuljához viszonyított helyzet a legfontosabb, hanem az, hogy milyen messze van a legközelebbi használható vészkijárat.
A brit Polgári Légiközlekedési Hatóság, a CAA megbízásából a Greenwichi Egyetem kutatói 105 repülőbaleset evakuálási adatait és közel kétezer túlélő beszámolóját vizsgálták. Az elemzés szerint azok, akik legfeljebb öt üléssorra voltak egy használható kijárattól, statisztikailag jobb eséllyel jutottak ki. Tűz esetén ez a távolság még fontosabbá vált.
Ez azonban megint nem azt jelenti, hogy automatikusan vészkijárati sort kell foglalnunk. Egy baleset során valamelyik kijárat tűz, törmelék vagy a gép sérülése miatt használhatatlanná válhat.
Ezért tanácsolja az FAA azt, hogy felszállás előtt ne csak a legközelebbi kijáratot keressük meg, hanem az előttünk és mögöttünk lévőt is, és számoljuk meg, hány üléssor választ el tőlük. Füsttel teli vagy sötét kabinban ez sokkal hasznosabb lehet, mint hinnénk.
A biztonsági öv többet számíthat, mint az ülésszám
A légügyi hatóságok ezért jóval kevésbé foglalkoznak azzal, hogy melyik a „nyerő” ülésszám, és sokkal többet azokkal a dolgokkal, amelyeket az utas maga is megtehet.
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az EASA azt tanácsolja, hogy gurulás, felszállás és leszállás közben az öv szorosan a csípőn fusson, repülés közben pedig szintén érdemes bekapcsolva hagyni, többek között a váratlan turbulencia miatt.
Érdemes figyelni a biztonsági bemutatóra akkor is, ha már ötvenszer hallottuk, elolvasni az adott repülőgépre vonatkozó biztonsági kártyát, és előre megkeresni a kijáratokat.
Evakuálásnál pedig van egy szabály, amelyben az FAA és az EASA is teljesen egyértelmű: a kézipoggyászt ott kell hagyni. A táskáért való visszanyúlás nemcsak saját menekülésünket lassítja, hanem feltarthatja a mögöttünk lévő utasokat, eltorlaszolhatja a folyosót és akár a mentőcsúszdát is megrongálhatja.
A repülés továbbra is rendkívül biztonságos
A fenti százalékokat sem érdemes úgy olvasni, mintha repüléskor 28 vagy 44 százalékos halálozási kockázatról beszélnénk. Ezek kizárólag egy kis számú, már bekövetkezett, halálos áldozattal is járó baleset utasainak elhelyezkedését hasonlították össze.
A valós kockázat egészen más nagyságrendű. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA 2025-ös adatai szerint 38,7 millió kereskedelmi járatból 51 futott bele balesetbe. A 2021 és 2025 közötti ötéves átlag alapján egy halálos baleset jutott 5,6 millió repülésre.
Az amerikai NTSB korábbi nagy utasszállítók baleseteit vizsgáló elemzése pedig azt találta, hogy a 2001 és 2017 közötti balesetekben érintett utasok 98,2 százaléka súlyos sérülés nélkül vagy legfeljebb könnyebb sérüléssel élte túl az eseményt. Ha tehát legközelebb helyet választasz, nem kell pánikszerűen a gép legutolsó középső székét levadásznod.
Fotó: illusztráció, Unsplash
