Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.
Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.
Sokan a chatgpt-t használják tanácsadónak (Forrás: Unsplash)
A chatbotból közben tanácsadó lett
Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.
A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.
„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem” – mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.
Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne
A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.
A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.
Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?
Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.
A kutatást az NRC készítette 2026 júliusában online kérdőíves módszerrel, 1000 fő bevonásával. A minta a 16 – 75 éves magyar lakosságra reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió szerint.
„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé” – mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.
Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.
(Sajtóközlemény)
