nlc.hu
Aktuális
Kiss Ramóna és Szabó Erika: barátnõk egymás közt

Kiss Ramóna és Szabó Erika: barátnõk egymás közt

Barátnõk – nemcsak azért, mert közös az öltözõjük a Barátok közt stúdiójában, és közös a sorsuk a sorozatban, amelyben minden este benéznek a nappalinkba...

– Ramóna, szerinted mi az, amit Erika a legjobban kedvel benned?





Ramóna: Azt, hogy homlokegyenest más vagyok, mint ő. Teljesen eltérő nézőpontból közelítem meg a problémákat, így tényleg segíteni tudom a megoldásban. Viszont ugyanebből következően sosem veszünk össze a pasikon… (Nevet.)
Erika: Ramóna nálam sokkal vagányabb, rámenősebb – de egyáltalán nem eltávolít a különbözőségünk, inkább ösztönöz. Szoktam is azon gondolkodni, hogy ha mi nem egy napi sorozatban dolgozunk együtt, hanem csak úgy találkozunk valahol, elképzelhető, hogy szóba sem elegyedünk – pedig valójában mindent meg tudunk beszélni.

– Tesztelhetjük kicsit a barátságotokat? Legalábbis azt, hogy mennyire ismeritek egymást? (Bólogatnak.)  Erika, például tudod-e, hogy Ramóna került-e már testközelbe cápával valaha?

Erika: El tudom képzelni, hogy igen, mivel nagyon régóta búvárkodik, és azt tudom, hogy delfinekkel már biztosan összefutott a víz alatt, úgyhogy a cápa is belefér.
Ramóna: Olyannyira, hogy találkoztam is már cápával, és akkor egész héten erről beszéltem neked… 1997 óta búvárkodom, legszívesebben a Vörös-tengerben, mert ott a legszebb az élővilág. És Erát is befűztem, úgyhogy most el is kezd egy tanfolyamot!
Erika: Ramóna akkora lelkesedéssel és olyan érzékletesen tud mesélni a búvárélményeiről, hogy beleborzong az ember, így nem volt nehéz rávennie. Leginkább az fogott meg, hogy egyszer vagy negyven delfinnel is úszhatott a nyílt tengeren – de nem volt szabad megsimogatnia őket, mert nagyon érzékeny a bőrük, ezt megjegyeztem.
Ramóna: Eljátszottam, hogy meghalok, de nem akartak megmenteni – pedig a legenda szerint segítenek azon, aki életveszélyben van.
Erika: Viszont intelligens állatok, úgyhogy átláttak rajtad… (Nevetnek.)

– Ramóna, Erika hol nyaralt az idén?

Ramóna: Elmesélhetem?
Erika: Mondjad!
Ramóna: Szegénykém úgy járt, hogy Izraelbe mentek volna a barátjával, de aznap kezdődött a bombázás, amikor indultak, így egy nap alatt át kellett szervezniük Korfura az egész nyaralást. Ahonnan hozott nekem egy rózsaszín halacskát!
Erika: Igen, mert Ramóna szenvedélyesen szereti ezt a színt, ezért vettem neki egy nagyon rózsaszín halacska-perselyt.

– Nem az a takarékos típus?

 Erika: Ahogy egyikünk sem, ha üzletet látunk…





– Van-e Ramónának tériszonya?

Erika: Hú, ez jó kérdés.
Ramóna: Súgjak?
Erika: Szerintem nincs, mert egyszer beszélgettünk a tandemugrásról, és akkor mondta, hogy neki nincs, de a párjának igen.
Ramóna: Pont fordítva! Nekem rettentő tériszonyom van, a Norbinak (Tóth Norbert, futballista – a szerk.) nincs! De az zavarhatott meg, hogy ennek ellenére kiugranék egy repülőgépből ejtőernyővel, csak a magaslati helyeket nem bírom – ez nálunk családi vonás.

– Minden őrültségben benne van?

Erika: Abszolút…
Ramóna: Az olyan sportokat szeretem, ahol én irányíthatom, hogy mi történik velem, és ha észnél vagyok, teljes biztonságban lehetek – még ha kívülről őrültségnek is tűnik.

– Melyik Erika kedvenc könyve?

Ramóna: Talán Daniel Keyes Virágot Algernonnak a kedvence. De legutóbb Vaszary Gábor Ketten Párizs ellen című könyvén nevetett folyamatosan, és nagyon ajánlgatta nekem is. Egyébként éjjel-nappal olvas: nemrég például egy hónap alatt kiolvasta az összes Harry Potter-kötetet.

– A kedvesed (Salinger Richárd, író – Apám beájulna, A szerelem könyvei – a szerk.)  írásait is elolvasod?

Erika: Természetesen, hiszen ő is megnéz, hogyha játszom egy darabban. De egyáltalán nem tudok objektív lenni a munkáit illetően… (Nevetnek.)

– Mi az, amit Ramóna leginkább szeret az általa játszott figura, azaz Zsófi karakterében?

Erika: Talán azt szereti benne, amit, hogyha Zsófi létező személy lenne, nem bírna elviselni: nevezetesen, hogy rengeteg pasija van, és a legkülönfélébb fazonokkal szűri össze a levet.
Ramóna: Azt szeretem, hogy nagyon sok kihívás rejtőzik ebben a karakterben. Kihívás volt például, amikor Zsófi beleszeretett a rajztanárába, akit Rubold Ödön játszott – hozzáteszem az, hogy vele forgathattam, már önmagában egy nagyon nagy lecke volt nekem. De az is, hogy el kellett játszanom: halálosan szerelmes vagyok egy nálam jóval idősebb férfiba, akiért bármit megtennék. Zsófinak elég pörgős az élete, sok feladatot ad nekem.

– Olyan vicces hallgatni, ahogy a szerepeitekről beszéltek: mintha egy közös ismerősötökről csevegnétek.

Ramóna: Hát, most már egy testben két lélek vagyunk.

– Amikor meglátjátok, hogy mi fog velük történni, az téma kettőtök között?

Erika: Persze, most is felsikítottunk egyik nap, hogy nem hiszitek el, mit fog csinálni Zsófi már megint, ez nem normális…!

– Ramóna, melyik volt Erika legnehezebb barátokköztös jelenete?





Ramóna: Amikor Tilda elvetélt.
Erika: Ez így igaz. Arra sokat készültem. A kórházban, ahol forgattunk, egy orvos elmesélt nekem mindent a vetélés fizikai részéről, és az nagyon nagy segítség volt. Én pedig kértem, hogy a hétórás forgatás alatt ne engedjenek kiszállni az ágyból, mert ha felkelek, „kimegyek a helyzetből”, esetleg meghallgatok néhány vicces sztorit a kollégáktól, akkor oda az egész koncentráció.

– Melyik tulajdonságát „cserélné le” szívesen Ramóna?

Erika: Szeretne kevésbé robbanékony lenni.
Ramóna: Igen, elég hirtelen haragú ember vagyok. Ne gondolj vad dolgokra, nem török össze egy bárpultot, hogyha valami nem tetszik, inkább az zavar, hogy hagyom magam felhúzni, és mindent túl hamar kimondok.
Erika: Viszont nem rágódik napokig a problémákon, hanem követeli, hogy beszéljük meg, oldjuk meg most azonnal – én ezt nagyon szeretem benne.
Ramóna: Köszi, de azért lehetne mindezt kicsit finomabb formában.


A teljes cikk a 39. héten, szeptember 27-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top