QUELLE- Meglátni és megszeretni 2. rész

Eleinte csak a ruhák miatt böngésztem és azt hittem, nem érhet már meglepetés, de tévedtem: lakástextíliák, háztartási felszerelések, kisebb berendezési tárgyak… mi mindent rejtegetnek még tarsolyukban?

Amint megláttam a kínálatot, újra elkapott a régi láz: feldobom lakásunkat néhány színes kiegészítővel.

Annával munka után, lazításképp beugrottunk egy közeli kávéházba, ahol meséltem neki nagyszerű ötletemről. Férjemmel ugyan régóta terveztük, hogy változtatunk otthonunkon, félre is tettünk erre egy kis összeget, persze soha nem sikerült megszervezni, hogy mindketten ráérjünk.





Miért nem fogsz hozzá magad? – hangzott el Anna kérdése, majd hozzátette: …akár meglepetésnek is remek lenne!
Zseniális ötlet! – gondoltam. Idősebbik lányaimat úgysem érdekli az ilyesmi, szívesebben töltik szabadidejüket barátaikkal, férjem pedig mindig olyan elfoglalt, örülne is neki, hogy nem kell belefolynia a munkálatokba. Már-már kihívásnak éreztem a feladatot.
Ha volt is némi kétségem, Anna meggyőzött: Nincs szükség különösebb segítségre sem, házhoz szállítják a rendelt terméket. Gyors fejszámolás után pedig a félretett pénz is elegendőnek bizonyult. Ugyan mi kell még? Nekifogtunk hát.
Néhány nap múlva, amikor tudtam, hogy nem lesz otthon senki, áthívtam Annát. Szégyen vagy sem, 48 évesen is olyan lelkes tudtam lenni, mint egy kisgyerek. Fogtuk a katalógusokat és szobáról-szobára bejártuk az egész lakást. A fürdőszoba halvány színét sötétbordó garnitúrával dobtuk fel, a nappali – épp ellenkezőleg – túl sötét volt, oda ezért áttetsző függönyöket és világos szőnyeget választottunk, így rögtön barátságosabb lett az összhatás. A kedvencem a bútorhuzat volt, mert egy csapásra újjávarázsoltuk vele régi ülőgarnitúrámat. Ugyan nem volt tervben, de beszereztem néhány hasznos konyhai robotgépet is. Hiába, nem tudtam ellenállni a csábításnak, és még futotta az összegből…

Órákon át tervezgettünk, és elégedettek voltunk a végeredménnyel, mindenhova sikerült egy-két praktikus és vidám darabot választanunk.
Izgatott voltam és bevallom, azért tartottam is tőle, hogyan reagál majd családom, de megérte a titkos akciónk, hisz a siker elsöprő volt: 5 éves kislányom úszott a boldogságban, amikor megpillantotta szobáját, főleg a szekrénybe rejtett játékokat. Férjem alig jutott szóhoz a csodálkozástól. Egyik napról a másikra új otthont varázsoltam.
Büszke voltam magamra és Annára, akivel egyébként remekül szórakoztunk!


QUELLE – élmény vele!

Nem olvastad a cikk első részét? Itt megteheted! »