 |
Kattints a képre! |
Algarve területe Portugália déli része. Keleten a Guadiana folyó határolja (Spanyolország határa), délen és nyugaton az Atlanti-óceán, míg északon a Monchique és a Caldeirao hegyek. Enyhe éghajlata és a sok napsütés miatt a turizmussal foglalkoznak itt a legtöbben, de a mezőgazdaság is egyre fontosabb szerepet kap. Magas páratartalmú levegője miatt mediterrán zöldségeket és gyümölcsöket termelnek. Legfontosabb termékei a szőlő, a szentjánoskenyér, a narancs, a mandula és a szárított fűszerek. A halászat is fontos része a gazdaságnak.
 |
Kultúráját történelme során több nép is befolyásolta, az i.e. XI. század óta megjelentek többek közt a föníciaiak, a görögök és a rómaiak, akik kereskedelmi raktárakat alakítottak ki. Az Ibériai-félszigeten az iszlám megszállás alatt már külön területként kezelték, a VIII. században innen kapta nevét: „Al Gharb” jelentése: nyugati. Ez az uralom számos nyomot hagyott ott az arab kultúrából, olyanokat, mint kultivált építmények, növények, vagy éppenséggel a szerszámok. 1249-ben került Algarve a portugálok fennhatósága alá, amikor III. Alfonso portugál király elfoglalta a területet, de csak 1297-tel lett biztosan az övék, addig a spanyolok is igényt tartottak rá.
Miután integrálódott Portugáliába, a terület autonóm királysággá vált, majd 1595-től 1808-ig egy kormányzó állt az élén. Kulturális tradíciói közé tartozik a vert csipke, kerámiák, valamint fedeles kosár készítése (ez utóbbit pálmából és spanyol gyékényből). Népszerű a
corridinho algarvio nevezetű páros tánc, amelynek eredete bizonytalan, de többen az angol táncokhoz kötik. A tipikus ház hófehér falú, piros tetejű, szinte mindenhol csak ilyet látni.
 |
Kattints a képre! |
Persze nem csak a szárazföldön láthatunk szépeket, a tengerpart is egyedülálló látványt nyújt, vörös homokkő sziklákból vájja és vájta ki a tenger az összehasonlíthatatlan összképet. A természet által kialakított homokos strandok nincsenek úgy túlnépesedve, mint pl. Ibizán, szinte mindig lehet találni lakatlan területeket. Itt található Európa legdélnyugatibb csücske, a Szent Vince-fok is, ahol lélegzetelállító látvány tárul elénk. Itt az előbb említett sziklák a parton akár a 30-40 méteres magasságot is elérik. Megéri megnézni.
