Tényleg, hogyan lettél Julianna? Eredetileg Szabó Ildikónak hívtak….
Julianna
Rögtön elmondom, csak meg kell értened az előzményeket! Az történt, hogy tizenkilenc éves koromban elhagyott az első nagy szerelmem, egyben a legjobb barátom. Szakítottunk, és ez borzasztóan fájt. Sírtam éjjel-nappal, szenvedtem, rettentően hiányzott, mert szerettem úgy, ahogy volt, mindenestül. Ő volt az első férfi, igazi Mérleg volt, kedves, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó. De még nem tombolta ki magát az életben.
Szóval megcsalt
Igen, de nem akart ott hagyni a másikért. Én meg tűrtem három évig, egészen addig, amíg ki nem ábrándultam belőle.
Miért ábrándultál ki?
Azért, mert sokszor becsapott, megcsalt, és nyíltan elmesélte a szerelmi élete részleteit, ami olyan volt nekem, mintha kést forgattak volna a szívemben. Persze most már nevetek rajta, de akkor rettenetes volt. Megcsalt, és becsapott, se veled, se nélküled élet volt már csak ez. Terhes lettem tőle, és ő akarta, hogy vetessem el a gyereket. Azt ígérte, hogy utána elvesz. Én meg tizenkilenc évesen hittem neki. Elvetettem, ő meg lelépett. Ott maradtam egyedül. Átéltem az abortusz előtti traumát, aztán közben és utána a lelki gyötrelmeket.
Miért hagyott el, egy másik nőért?
Nem, inkább azért, mert a szülei nem szerettek. Az anyja nem kedvelt, mert mi szegények voltunk, ők meg vagyonosak, és náluk az anyja diktált. Igaz, én is büszke voltam, tüskés, még nem voltam kész, érett nő. Csak magányos. Az persze borzasztóan érdekelt, hogy meddig leszek az, mikor jön az új szerelem, mi lesz a sorsom. Elkezdtem a karmáról olvasni, az előző életekről, a tudatalatti csodálatos hatalmáról, kezdtem elmélyülni az ezotériában. Öt évig tanultam asztrológiát, komoly szakemberektől számmisztikát, elindultam ezen az úton, és rájöttem, hogy nekem ehhez van érzékem. Szabó Ildikónak születtem, de számmisztikával kiszámítottam, hogy nekem a Baksai Julianna név sokkal jobban megfelelne, ez a kettő, így, együtt szerencsés, mert boldogságot, sikereket ígér. A szerelemben, az életben boldogabb leszek. Márpedig én ilyen akartam lenni.
Elég szenvedélyes, impulzív típusnak látszol.
Az is vagyok. Kellett egy olyan ember az életembe, aki, ha hozzávágom a sótartót, akkor is azt mondja: Drágám, szeretlek.
Hogy találtál rá?
Bevonzottam, szerelmi mágiával.
Tényleg?
Igen. Nappal gondoltam rá, és álmaimban is gyakran megjelent mindig ugyanaz a magas férfi. Hátulról láttam, amint az oltár elé vezet, fekete öltönyben. Huszonnyolc éves koromban kezdtem róla álmodni. Előtte még volt két nagy szerelmem és tengernyi szenvedés… A férjem a Nagyon Nagy Ő.
Szóval, tudatosan készültem rá, hogy már el kell jönnie az igazinak, ezért azt képzeltem el éjjel-nappal, hogy egy hatalmas mágnes vagyok, és bevonzom az életembe. Tényleg annyira kellett, annyira hiányzott nekem a Nagyon Nagy Ő. Ekkoriban kezdett el hozzám járni a leendő kislányom lelke, én az ilyesmit megérzem.
Állj, nekem ez túl gyors. Mi az, hogy hozzád járt, és te megérezted? Mit éreztél meg?
Amikor hozzám járt, az olyan volt, mintha egy kis fénygömb vékony fonállal hozzám kapcsolódna. És babaillatot éreztem, olyat, mint a még illatos száraz virág, amelyet most, ha odahajolok hozzá, ma is érzek rajta. Van egy sajátságos, igazi, friss, kislány illata. Éreztem, hogy a mi családunkba akar tartozni. Szóltam neki: ha le akarsz születni, küldd el az Édesapádat! Őt, a férjemet akkor még nem ismertem, de esküvő után két héttel áldott állapotba kerültem.
Megint előreszaladtál. Még nem tisztáztuk azt az apróságot, hogyan vonzottad be, ahogy te mondtad, a férjedet az életedbe?
Úgy, hogy írtam egy programot, egy listát, hogy kívül-belül milyen legyen. Azóta is ezt a módszert használom a szerelmi kötéseknél.
 |
Mi volt a listán?
Az, hogy magas legyen, szép szeme, ápolt férfikeze legyen, ez különben minden nőnek fontos, és hogy a hangja olyan kábító legyen, mint a drog. A belül rovatba az került ezt el is képzeltem nap mint nap , hogy ezzel a szép kezével gyöngéden simogat. Legyen humora. Hűséges, családcentrikus legyen. És a legjobb barátom.
Azt is elképzeltem, milyen a kapcsolatunk, ezt is jelen időben: legyen tele élvezettel, örömmel, sok közös élménnyel. Láttam azt, ahogy boldogságban neveljük a gyermekünket, aki mindennap valami kis örömet szerez. Már az elképzelt örömtől is libabőrös lett a hátam. Nem vesztegettem az időt.
Hogy érted?
Úgy, hogy valahol véletlenül megpillantottam egy társkereső iroda hirdetését. Felhívtam őket, gondoltam, találkozom férfiakkal, és közben gyakorlom az ismerkedést. Már az első beszélgetés során elég hosszasan elbeszélgettem a főnökkel, aztán csak telefonon jó barátság kezdett kialakulni közöttünk. Másokkal randiztam. De jólesett, hogy mindig bókol nekem. Azt mondta, én vagyok Vénusz, aki kiemelkedik a habokból, máskor meg azt, hogy leborul a lábam elé, és megcsókolja így tud udvarolni a férjem.
De hogy vonzottad be, ha másokkal randiztál?
Akkor még nem gondoltam, hogy a társkereső iroda főnöke lesz a jövendőbelim.
És hogy jöttetek össze?
Egyszer csak felhívott, és megkérdezte, van-e barátom. Mondtam, hogy nincs. Akkor jó, felelte, mert szeretne randira hívni, elvinne ebédelni. Attól kezdve mindennap találkoztunk, három-négy órákat beszélgettünk, olyan jól éreztük együtt magunkat. Egyik alkalommal elmondtam neki, hogy öt évig tanultam asztrológiát, és azt is, hogy csak akkor vagyok hajlandó tovább vele járni, ha asztrológiailag összeillünk. Erre a legtöbb férfi azt mondaná, viszlát. Ő azt mondta, tessék, legyen, ahogy szeretnéd.
Amikor otthon megcsináltam a képletét, rögtön láttam, mennyire összeillő pár vagyunk, szeretetben, intimitásban, családcentrikusságban, és azt mondtam, folytathatjuk az ismerkedést. Azt is megemlítettem, hogy jövőre férjhez megyek, és tényleg így láttam asztrológiailag… Mire azt felelte, hogy egy ilyen bombázót nem enged át másnak, és azonnal megkérte a kezemet.
Miután eljegyzett, mondtam neki, hogy szeretném rajta kipróbálni a szerelmi kötést, mire azt felelte, jó. És én megcsináltam. Kellenek hozzá mágikus képességek, meg elképzeltem, hogy mi egyek vagyunk a többi titok, mágia, nem szeretnék beszélni róla. Ő később ugratott: nyugodtan szórakozhatok, mondta, hiszen ő is ugyanezt akarja, sőt, még a síron túl is velem akar lenni. Utána kiszámoltuk az esküvő pontos időpontját. A végeredmény 2001. április 2-a lett.
Közderültség tárgya volt, hogy a házasságkötő teremben, miközben az anyakönyvvezető azt kérdezte: Akarod-e Juliannát feleségül venni?, mindketten az óránkat néztük, hogy mikor mondhatjuk ki az igent. A szerelmi kötés tökéletesen bejött. Azóta sok esküvőn voltam, ahol a hálás fiataloknak köszönhetően mindig a fő helyen ülök.
Frizuránk van » |
