Bár mindegy is. Akkor is tavaszt írunk. Ha pedig tavasz, az már maga a megújulás! Ránk köszönt a saláták évszaka, jöhet a roppanós retek, a csinos kígyóuborka, a paradicsom. S hozzá még néhány kanál majonéz.
Amikor az ember azon veszi észre magát, hogy a spejz legfelső polcán, annak is leghátsó zugában kutat egyetlen megveszekedett szilva befőtt után, már biztos lehet benne, hogy véget ért a tél. Kedvetlenül ballag hát a zöldségeshez, mert lelke mélyén pontosan tudja, hogy mit talál ott. Banánt, kivit, narancsot, horpadt mandarint. Semmi kedve hozzá, persze Mikuláskor még falta a banánt, akkor bezzeg…, és jól jött az ünnepek utáni fogyókúrához is, de most már rémesen unja. Igen, unja a banánt. Kell már végre valami új. Minden porcikája ropogós, friss ételt kíván. Harsogó zöld salátára, kerekded vajretekre, kígyóuborkára, paprikára, paradicsomra, újhagymára vágyik. Szeretne újra barátkozni a friss ízekkel, furcsa, mintha téli álmot aludt volna, alig emlékszik rájuk.
És ekkor szembesül a valósággal. A zöldséges standja átváltozott, tavasz lett itt is, minden, amire vágyott, ott zöldellik, piroslik, sárgállik előtte. Na, jó, teszi hozzá, csak egy csomót ebből, néhány szemet abból, tényleg csak az íze kedvéért. Aztán ahogy telnek a napok, múlnak a hetek, már egyre magabiztosabban vásárol, s egyre több zöldségfélét. Hiszen épp itt az ideje a felfrissülésnek, a szervezet belső vitamin készletét is fel kell tölteni kora tavaszi étkekkel.
A ránk köszöntő új évszak első hírnöke a saláta! A vitaminokban gazdag salátákat a legelső tavaszi napoktól kezdve fogyaszthatjuk, hozzávalóktól függően alacsony energiatartalmuknak köszönhetően, akár főétkezések kiegészítőjeként vagy napközben kisebb étkezésként is. Hamar elkészülnek, tényleg nem ördöngösség összeaprítani, kockára vágni a hozzávalókat, és összekeverni. Ráadásul, ha kicsit előre gondolkozunk, akkor még este elkészülhet a másnapi saláta adagunk, amelyet dobozba csomagolva munkahelyünkre is magunkkal vihetünk.
Az olívaolajjal gazdagon megöntözött saláták mellett, megörvendeztethetjük magunkat a kissé pikánsabb ízű majonézes salátákkal is. A világon mindenütt nagy népszerűségnek örvendenek a harmonikus ízű, krémes majonézes saláták, na persze leginkább a francia konyhaművészet alapját jelentik. (Talán nem véletlen, ugyanis a gasztronómiai felfedezések eme gyöngyszemét egy francia séfnek köszönhetjük.) Igazán különleges ízhatást érhetünk el, ha öntetünk alapját, a majonézt apróra vágott olajbogyóval, pisztáciával, chilivel, petrezselyemmel vagy áttört fokhagymával keverjük el. S ha egy kis időt is adunk a majonézes dresszingnek – a salátára öntve egy-két órán keresztül hűtőszekrényben pihen – az ízek egymást kiegészítve és felerősítve hatnak.
Valóságos tavaszi örömünnepet jelenthet salátánk, tobzódhatunk az új, eddig, ebben a formában még nem ismert ízekben. Az ízek mellett a legfontosabb, hogy a saláta növényi összetevőivel és a majonézben használt jó minőségű növényi olajjal olyan értékes tápanyagokat nyer a szervezetünk, amelyek a kiegyensúlyozott táplálkozás részét jelentik.
Hogy mit kapunk még a salátáktól?
Frissességet a mindennapokhoz. Magas vitamin- és ásványi anyag tartalmának köszönhetően egyfajta „védőpajzsok” szervezetünk számára. A nyers zöldségfélék rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez az egészséges életmód részeként.
Szóval együnk csak salátát, lehetőleg minél többet, s hogy rá ne unjunk (lásd banán), variáljuk, kevergessük, s ne feledkezzünk meg arról a pár kanál majonézről!
