Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztést, nem egészen két héttel azután, hogy a nők érdekeiért küzdő civilek tüntetést tartottak a Parlament előtt.
Az isztambuli egyezmény a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről, és annak megelőzéséről szól. Az áldozatok védelmén és segítésén túl fontos eleme a szemléletformálás, az olyan előítéletek megszüntetése, melyek a nők alsóbbrendűségének gondolatán alapulnak, és ösztönözzék az erőszakos cselekmények elleni fellépést.
A minisztériumi előterjesztésből kiderül, a magyar kormány az egyezmény több pontja alól is kivonná Magyarországot. A legfontosabb az a pont, amely hivatalból üldözendővé tenné a bántalmazást. Jelenleg ugyanis minden esetben az áldozatnak kell feljelentést tennie, kifejezetten kérnie kell, hogy folytassanak eljárást, és vonják felelősségre az elkövetőt. Az áldozatok ugyanakkor kiszolgáltatottak, félnek, nem mernek fellépni a saját érdekükben, különösen akkor, ha ismerik az elkövetőt. Eddig azért nem léptek fel hivatalosan a családon belüli erőszakkal szemben, mert azt magánügyként kezelték. Az áldozatokat az olyan nőjogi szervezetek, mint például a Patent Egyesület vagy a NANE támogatták és segítették.
Más országokban általános elvvé vált, hogy az eljárásban nem kell részt vennie a sértettnek, mert elismerik, hogy kiszolgáltatott helyzetben, függő viszonyban áll, sérülékeny és zsarolható. Magyarországon erről szó sincs, az isztambuli egyezmény adhatna keretet ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Az igazságügyi miniszter szerint az egyezményhez való csatlakozás közigazgatási egyeztetés keretében folytatódik. Az előterjesztés tervezetét a civil szervezetek a jövő héten csütörtökig véleményezhetik – írja a 24.hu.
