Úgy hírlik ez az elnevezés már a középkorban rájuk ragadt, mivel a harcba induló farmerek sisakja nagyon hasonló volt ahhoz a formához, amelyben a sajtot készítették. Az ellenség így már messziről láthatta, hogy a „sajtfejűek” közelednek. Hollandia igencsak bővelkedik dús legelőkben, melyek alkalmasak szarvasmarhatartásra, ez az országot az egyik legnagyobb sajthatalommá tette.
Lássunk egy kis ízelítőt ezekből a termékekből, s hogy hogyan kerülnek az asztalra. Valaki – még a történelem előtti időkből – felfedezte, hogy a tej savanyodása után megmaradt fehér túró jó ízű… Ettől kezdve készítenek sajtot szerte a világban. A tejet tehát először is megalvasztják. Ekkor a folyadék szétválik fehéres szilárd, és halványsárga folyékony részre. A szilárd részből lesz a túró, a folyadékot pedig savónak hívjuk. A túrót formába öntik, majd néhány napos sós vizes fürdőbe teszik. Ezután érlelik, esetleg élesztőbaktériumokat, gombákat adnak hozzá. A sajt alkotóelemeit törvény szabja meg, ami nem ezekből az elemekből készült, nem lehet sajtnak nevezni. Az országban még mindig él egyes farmokon a kézzel készített sajt hagyománya. Rengetegféle sajtot készítenek Hollandiában. Ezek közül a legismertebbek: az edámi, a goudámi és a leydeni.
Goudámi
Nevét Gouda városáról kapta, ahol 1668-tól kezdve minden évben hatalmas „sajtpiacot” tartanak. Általában kerek formában készítik, de létezik négyzet alakú is. Zsírtartalma a szárazanyagtartalom 48%-a. Eleinte lágy és krémes, de ahogy érlelődik, szilárdabb alakot vesz fel, zamata is intenzívebbé válik. Nagyon kedveltek a különféle változatok, mint például a gyógynövényes, köménymagos goudámi.
Edámi
A kis falu, Edam Hollandia sajtexportjának központja. Ezt a fajta sajtot ma már szinte egész Hollandiában gyártják. Kerek alakja, és piros színe igen jellegzetessé teszi. Színét a vékony viaszrétegnek köszönheti, mely egyben védőréteget is képez a felszínén. Mivel lefölözött tejből készül, zsírtartalma a szárazanyagtartalom 40%-a. Készítenek még narancsszínű, köményes, valamint zöld színű, gyógynövényes változatot. Az edámi íze is a korától függ: általában kb. 6 hetesen adják el őket, amikorra jól ismert enyhe zamata és sima felülete kialakul. A sokáig érlelt sajt zamata ennél a fajtánál is sokkal erősebb, s a színe is sötétebb lesz.
Leydeni
A Leyden környékéről származó sajt szintén lefölözött tejből készül köménymag hozzáadásával. Alakja lekerekített négyzet. Zsírtartalma szintén 40%. Hosszú érlelés után igen erős köményes zamatot vesz fel, ami a sajt jellegzetességét is adja.
Sajt és bor
A holland sajtok és a bor kitűnő párost alkotnak az asztalon. Természetesen ízlés szerint kombinálhatók a különféle sajtok és borok, de a legjobb, ha kiegészítik egymást. Fiatal, enyhe zamatú sajtokhoz legjobb a száraz fehérbor, az érett, igen aromás sajtokhoz pedig a testes vörösbor illik legjobban. Többféle sajt és bor felszolgálása esetén érdemes figyelni azok sorrendjére is: a fehérbor általában megelőzi a vöröset, a fiatal sajt az érettebbeket, az enyhe a fűszeresebb fajtát.
A sajt, mint „kellék”
A sajtot, mint alkotóelemet különféle dolgokhoz használhatjuk, ám legtöbbször olvadásának sebessége alapján választunk. A kemény és a félkemény sajtok később olvadnak, és jobban bírják a magasabb hőmérsékletet. Ez okból ezek a sajtok, mint pl. a goudámi remekül használható grillezéskor, sütéskor, vagy például makarónira, spagettire reszelve. Az edámit olyankor érdemes használni, amikor jó, ha a sajt megtartja az alakját, mint pl. pirítósra, szendvicsbe. A puhább sajtokat szószokba, salátákba is tehetjük.
Tálalási tanácsok
A sajtot fogyasztás előtt fél órával célszerű kivenni a hűtőből, mert ha túl hidegen tálaljuk, elveszti az aromáját, akárcsak a bor.
