Kedves, álmukból gyakran felriasztott szülők!
Ez a néhány levél, amit összeállításomba beválogattam, szinte minden elmond helyettem. Bevallom, kicsit elfogult vagyok. A mai napig is imádok együtt aludni a gyerekeimmel, bár ma már nem mindennapos vendégek. Mivel öten vagyunk, egyelőre ágy helyett összetolt matracokat használunk (sokszor ébredek két szétcsúszott matrac közt a szőnyegen, de én ott is remekül tudok aludni).
Legidősebb, ma már tizenkét éves fiam sok tízezer társához hasonlóan elég rossz alvó volt. Lehet, hogy nem is éltem volna túl a stresszt, ha hagyom az ágyában bömbölni, és nem szoptatom meg éjszaka is. Bár egyszer, nyolc hónapos korában megtettem. Nagyon fáradt voltam már, ezért dühömben átvittem egy távolabbi szobába, és az ágyába tettem. Én pedig mentem aludni. Ez éjjel háromkor történt.
Hajnali ötkor felriadtam, és távolból rettenetes sírást hallottam. Szegény Matyi üvöltött még mindig, immár két órája iszonyú állapotban volt. Beszorult a kiságy rácsai közé, ott vergődött, és taknya, nyála összefolyt. Sosem bocsátom meg magamnak, hogy türelmetlenségemben, ingerültségemben így visszaéltem a belém vetett bizalmával és tehetetlenségével. Alig tudtam megvigasztalni. Soha többé nem tettem ilyet sem vele, sem a testvéreivel. Ha akarnak, nálunk alhatnak. Hármuk közül Matyi a leggyakoribb vendégünk éjszaka, ő még most is rossz alvó.
Együttalvás
Bővítettük a franciaágyat
Amikor kisfiammal hazajöttünk a kórházból, kezdetben én is úgy gondoltam, külön ágyban, külön szobában altatom. Két napig bírtuk. Peti furcsa hangokat hallatott, nyöszörgött, én pedig folyton ugráltam, hogy megnézzem, mit csinál, rendesen kap-e levegőt.” tovább >>
Nem vált be a szigor
A nyolc hónapos Rodrigó születése óta még egyetlen éjszakát sem aludt át. Hat hónapos koráig éjszaka is szopott. Éjszakánként többször is felébred, sír. Ilyenkor magam mellé veszem, és újból elalszik. Ha elaludt, visszateszem az ágyába, de hamarosan újból fent van.” tovább >>
Petra négy-öt hónapos volt, amikor éjjelente háromszor, négyszer is felébredt, holott három hónapos korától átaludta az éjszakát. Ilyenkor őt is csak az nyugtatta meg, ha mellre tettem. Talán drasztikus, sőt kegyetlen megoldásnak tűnhet, de bevált: következő éjjel, amikor Petra felsírt, megszoptattam, majd határozottan visszaraktam a kiságyába. nagyon sírt, a szíven szakadt meg, de nem vettem fel.” tovább >>
Megtanítottuk aludni
Két hónapostól fél éves koráig kisfiam is átaludta az éjszakát. Majd nyáron azt hittem, a nagy melegtől négyszer-ötször is felébredt. Mindig megszoptattam vagy teát kapott. Ősztől a helyzet a hűvösebb idő ellenére sem változott, egyre többször felébredt, néha csak jó félóra múlva tudtam teával viszaaltatni. Azt mondták, biztos a foga jön, ebbe bele kell törődni, majd túl leszünk rajta.” tovább >>
Most már tudom, hogy őt ilyennek kell elfogadni
tovább >>
Ha majd nagy lesz, úgyis külön akar aludni!
“Az én gyerekem most tizenhárom hónapos, kiegyensúlyozott, nyugodt baba. Az első hónapokban kiságyban aludt, rendszeresen többször is felébredt, állandóan fáradt voltam, a baba pedig nyűgös.” tovább >>
Küzdelem az elalvással és a cumival
“Rebeka az első napoktól kezdve rossz alvó volt. Sokszor felébredt éjszaka, és nehezen is aludt el, sokszor csak több órás küzdelem árán. Az első időkben rettenetesen kimerült voltam.” tovább >>
Kár ezt a csodás időszakot kiságyba erőltetéssel elrontani!
Tizennyolc évesen szültem első, harminchat évesen hatodik gyermekemet. Annak ellenére, hogy mindig nagyra tartom a védőnők, orvosok véleményét, egyetlen dologban nem adtam a szavukra, s ez az együttalvás kérdése volt, melyről jól tudtam, hogy ellenzik.” tovább >>