Két mesebeli kastély

Nem is kell olyan messzire utazni, ha igazi mesevilágba szeretnél csöppenni: Bajorország legszebb tájain két álomszép várkastély is felfedezésre vár.

nlc

2008. Április 18.

Neuschwanstein kastélya

Megfejthetetlen rejtély

II. Lajos bajor királyt (1845-1886) már életében mítosz lengte körül. „Örök rejtély akarok maradni magam és mások számára is” – írta tizenévesen egyik levelében. Ez a titokzatosság azóta is vonzza az emberek millióit. Kastélyait, melyekbe a személyzeten kívül senki emberfia nem léphetett be, halála óta 50 millióan látogatták meg.

Ezek a kastélyok annak az idealizált álomvilágnak a tanúi, melyekben a király elbújt a valóság elől. Egy vesztes háború, majd Bajorország függetlensége helyett a német birodalom egyesítése csak két olyan ok a sok közül, amely miatt eltávolodott a politikától, és egyre inkább a hétköznapi élettől is. A bajor udvartól elvonultan, magányosan élő uralkodó éjszaka virrasztott, nappal aludt. 1860-as évek végétől már csak az építészet és a zene foglalkoztatta.

A király nagy becsülője volt Richard Wagner zeneszerzőnek. Ezt jelzi az is, hogy trónra lépése után Bajorországba hívatta a zeneszerzőt, aki közel egy évig ott tartózkodott. Távozására is a lakosság és a kormány hathatós ellenérzései miatt került sor. A király ezután is támogatta a zeneszerzőt, hiszen szenvedélyes rajongója volt a színháznak, operának, és mindenféle romantikus művészeti ágnak.

A politikai visszavonulás után a művészetben kezdte el kiélni kreativitását, és nagyarányú építkezésekbe kezdett a bajor Alpokban. A Trianon palota mintájára megépíttette a Linderhof-kastélyt, majd Versailles másolataként a Herrenchiemsee melletti palotát. Grandiózus várkastélyát, Neuschwansteint Wagner operái inspirálták.

A Linderhof-kastély

Hamarosan azonban Bajorország adóssága kétszer annyira rúgott, mint évi jövedelme. A fantázia- és álomvilágban élő király az 1880-as évekre teljesen elzárkózott a külvilágtól, ezért 1886. június 10-én egy orvosokból álló bizottság elmebetegnek nyilvánította. Lajost a neuschwansteini kastélyban elfogták, és a Starnbergi-tó melletti elmegyógyintézetbe szállították. Három nap múlva a tóba ugorva követett el öngyilkosságot. A víz két holttestet vetett partra: a király mellett a pszichiáteréjét is. Ez a tény azóta is találgatásokra és fantáziálásra ad okot: a mai napig nem tisztázott, hogy gyilkosságról és öngyilkosságról, vagy öngyilkosságról és balesetről van-e szó.

Hattyúk, hősök és szentek: egy álmodozó kastélya

Egyik kastély sem mutatja jellemzőbben a király idealizmusát és vágyait, mint a neuschwansteini. A kastély nem a királyi reprezentáció színhelyéül, hanem királyi búvóhelyül szolgált. Még anyját is csak egyszer engedte belépni az „elvarázsolt kastélyba”, a 60. születésnapján. II. Lajos ide, a középkori legendák álomvilágába menekült a világ elől.

A falakon lévő képeket és a szobrokat Richard Wagner operái ihlették. A Parsifal, a Tannhauser, vagy a Lohengrin című operák alapjául szolgáló középkori germán mondák alakjai elevenednek meg a falakon. Királyok, lovagok, költők népesítik be a termeket, akiket Lajos mind elődeinek és lelki társainak tekintett.

A fő díszítő motívum a hattyú – ilyen szobrok majd’ minden teremben láthatók – , amely a schwangaui grófok címerállata volt. (A király gyerekkora nagy részét Hochschwangau kastélyában töltötte.) A hattyú ugyanakkor a tisztaság jelképe is, ami után Lajos annyira vágyakozott. A kastély legnagyobb terme az énekesek terme, amely a wartburgi kastély ünnepi termének mintájára épült. A zenerajongó király – Wagner mecénása – nagyszabású koncerteket tervezett a mesterrel, de ezt a tervét sem sikerült megvalósítania – a zeneszerző a kastély elkészülte előtt meghalt. Az első Wagner-koncertre a király halála után 60 évvel került sor a tökéletes akusztikájú teremben.

Hogy juthatsz el a kastélyokhoz?

Neuschwanstein kastélya Münchentől jó egyórás autóúttal közelíthető meg.
Tömegközlekedéssel: Füssenig vonattal, onnan 73-as vagy 78-as busszal Hohenschwangauig. A völgytől a kastélyig aszfaltozott út vezet, ám autók nem hajthatnak be. Az 500 méteres szintkülönbséget fiatalok 30-40 perc alatt teszik meg. Idősebbek, kényelmesebbek lovaskocsira ülnek, fölfele 5, lefelé 2,50 euróért. Ám ők sem ússzák meg a kastélyon belüli 239 lépcső megmászását. A kastélyt csak kívülről lehet fényképezni, ha valaki belül is megpróbálja, elveszik a fényképezőgépét. Neuschwanstein egyénileg nem látogatható, csak csoportos vezetéssel (magyar nyelven is). A belépő 9 euró, diákoknak, nyugdíjasoknak 8 euró. A vezetés félórás.

A kastély tervezésében politikai és vallási elképzelések játszották a fő szerepet. Ez mindenekelőtt a trónterem szerkezetén látszik. II. Lajos osztotta ideálja, a Napkirály elképzelését, miszerint hatalmát istentől kapta, és csak neki tartozik elszámolással.

A bizánci templomokat idéző félköríves, aranykupolás oltár-részben, melyet csak több lépcsővel lehetett megközelíteni, állt volna a trón, ahol a király igazán úgy érezhette volna, hogy isteni hatalommal rendelkezik. Nem hogy ez, de még az érzés sem adatott meg neki: a trón sohasem készült el, és Lajos is mindössze 9 napot tölthetett álomkastélyában, mielőtt elfogták.

Gyakorlati tudnivalók

Schwangau, a két királyi kastély települése Münchentől 100 km-re található. München a legkönnyebben repülővel közelíthető meg. A müncheni repülőtérről S-bahnnal juthattok be legolcsóbban a városba. Ez fejenként 10 euró, de ha ketten vagytok, már megéri csoportos, 5 főre szóló jegyet venni 18 euróért, amivel a transzferen kívül a városi tömegközlekedést is igénybe tudjátok venni, egész napra.