Egyedül nem megy

Camille egy kis tetőtéri lakásban él Párizsban, és takarítónőként keresi a pénzét. Egy szép napon összefut a dadogós és gyámoltalan Philibert-tel (Laurent Stocker), akit meghív ebédelni szegényes kuckójába, és rövid úton össze is barátkoznak. Philibert lakótársa Franck, a nőcsábász mesterszakács, aki a nagymamáján kívül egy nőt sem tisztel. Mikor pedig Philibert a betegeskedő Camille-t tágas lakásába költözteti, egyáltalán nem nézi jó szemmel.

Anna Gavalda Ensemble, c’est tout című regényének elsöprő sikere után Claude Berri rendező talált rá az egyszerre intim és mindenkit érintő történetre arról, hogyan találunk a másik ember segítségével saját magunkra, hogyan találjuk meg a boldogságot a szerelem és a barátság segítségével. A realista és egyben költői regény mintha arra született volna, hogy filmre vigyék. Témája aktuális, szereplői a valóságosak, helyszíne különleges. A párbeszédek érzelmekkel töltöttek és viccesek, a bonyodalom négy főszereplő között bontakozik ki egy megható történetben.

A cselekmény Párizsban játszódik, és egy évet ölel fel. Egy fiatal lány Camille (Audrey Tautou – A Da Vinci-kód, 2006; Amélie csodálatos élete, 2001) összebarátkozik két szomszédjával, Philibert-rel (Laurent Stocker – Sade, 2000) és Franckkal (Guillaume Canet – A pokol, 2005; A part, 2000), és hozzájuk költözik, hogy kényelemre és vigaszra leljen. A mind személyiségében, mind családi hátterében teljesen különböző három karakter együtt fedezi fel újra az élet örömeit. Viták, kibékülések, civódások, szolidaritás és az együttlét öröme teszi mind erősebbé őket. Elhatározzák, hogy gondoskodnak Franck nagymamájáról, a makacs, de imádni való idős hölgyről, Paulettáról.

A történet hőseivel nem bánt kesztyűs kézzel az élet, mindannyian kicsit visszahúzódóak és magányosak, de nem vesztették el hitüket a nagylelkűségben és az érzelmek erejében. A kérdés, hogy összetartásuk segít-e jobban megismerni és kiteljesíteni önmagukat? Így lesz a mesébe illő történetből a mindennapi élet története. Nem minden rózsaszín, és a buroknak, amelyet maguk köré építettek, a drámát is ki kell állnia. Kívül-belül veszély leselkedik a boldogságukra, hiszen hogyan lehetne megmenekülni az élet kemény csapásaitól úgy, hogy ne zárjuk ki teljesen magunkat belőle?

A film főhősnője Camille, Audrey Tautou csodálatos alakítása. A színésznő mozdulatai, törékenysége, maga Camille, a fiatal anorexiás lány, aki őszinte és kedves, nyitott és érzékeny jellem. Bár a felső tízezer köréből jön, házvezetőnőnek szegődik, hogy megszabaduljon az őt körülvevő hamis világtól. Óvatos és bizalmatlan az emberekkel, még saját édesanyjával szemben is, mindaddig, amíg nem találkozik Philibert-rel. Megnyeri a fiú kedvessége és tisztasága, és úgy dönt, csatlakozik hozzá, anélkül, hogy gondolkozna a jövőn.

A nagyszívű, de zsémbes szakácsot, Franckot, Guillaume Canet alakítja, megragadó hitelességgel, megindítóan és őszintén. Mivel nincsen munkája, a jóképű, kissé faragatlan fiatalember szívtiprással tölti az idejét, és nagymamája ápolásával. Eleinte nem szívleli, hogy Camille is hozzájuk költözik, és gúnyolja Philibert-t, hogy biztosan szerelmes lett.

Idővel Camille őt veszi le a lábáról, el is csábítja, különösen, amikor felajánlja, hogy a fiú nagymamájához költözik, hogy vigyázzon rá. Amikor Franck beleszeret a lányba, szembe találja magát Camille az elkötelezettségtől való félelmével.

Franckot leveszi a lábáról Camille gyengédsége, elkötelezettsége, és végül engedi, hogy magával sodorják az érzelmei.

Ajánló:
• Film.lap.hu »
• Mozi.lap.hu »
• Színész.lap.hu »