Arkangyali rend: Szeráfok
Jelkép: hatágú csillag (hexagram)
Szín: szivárvány
Erények: kreativitás, harmónia, szépség, igazság, odaadó szolgálat, művészet, áhítat, látomások megvalósítása
Egoreakciók: kritikusság, tökélyre való törekvés, túlzott felelősségérzet, izgathatóság, lustaság, önelhanyagolás, hitetlenség, szenvtelenség
Daskalos tanítása szerint a Szeráfok abban segítenek, hogy össze tudjuk hangolni gondolatainkat és érzéseinket. Segítenek az ember sokféle, polarizált aspektusát egyetlen működő egységbe szervezni a lélek szintjén. Felépítésünk isteni kettőssége spirituális és emberi természetünkben, belső férfi- és női energiáinkban is megmutatkozik. Ebből az állandóan fejlődő lélekközpontból vezérelnek a Szeráfok, hogy kreatívan, harmonikusan és szeretettel valósíthassuk meg elképzeléseinket a világban. Segítenek, hogy ebben a folyamatban el tudjunk engedni minden olyan dolgot, ami hasznavehetetlen a lelki úton. A világban megjelenő művészi szépség, az odaadó szolgálat mögött a Szeráfok jelenlétét tudhatjuk.
A Szeráfok a hatos számarchetípust töltik fel energiával, amit a hexagram szimbolizál. A hexagram, ami két egymásba kapcsolódó háromszögből áll, az ellentétek egyesülését jelképezi, és a lélek legáltalánosabb szimbóluma. A lefelé mutató háromszög isteni szellemünk alászállását jelképezi az emberi tapasztalás birodalmába, a felfelé mutató háromszög pedig az emberi természet felemelkedését a szellemi éntudatosságba. A lélek emberi és isteni természetünk tapasztalásainak összessége.
A hatos olyan életszakaszba vezérel bennünket, amelyben az átfogó víziókat harmonikusan és képzeletdúsan megjelenítjük a világban. Túllépünk a konzervatív, gyakorlatias vívmányokon, a szépség és az igazság látható eredményeit bontakoztatjuk ki a világban. Olyan szivacshoz hasonlíthatnánk, amelyből kicsavarjuk a felesleget, és munkához látunk. A hatos archetipikus minőségei kétségkívül lelki minőségeket tükröznek. Hatására az embert olyan megelégedettség tölti el, ami az igazi, mély belső forrásból való töltekezésből és ennek másokkal való megosztásából fakad.
A pöffeszkedő ego úgy próbálja használni a hatos archetipikus energiáját, hogy a saját mércéje szerint megállapított tökéletességre törekszik. Ítélkezővé, perfekcionistává, hiperkritikussá válik. Ahelyett, hogy hagyná maguktól kibontakozni a teremtő folyamatokat, úgy véli, hogy az események kimenetele egyedül tőle függ. Az ego sápadt változatát, miután szellemi forrásától elvágta magát, legyűrik a teendői. Lusta lesz, elhanyagolja magát, érzésre képtelenné, fantáziátlanná válik. Az elkülönült ego mind pöffeszkedő, mind sápadt változatában képtelen lesz arra, hogy igazán kreatív teljesítményt tudjon elérni.
A Szeráfokra való ráhangolódás lelkünk olyan nyugvópontjára emel bennünket, ahol szellemi és emberi forrásaink összetalálkoznak a szeretet hatására. Ezen a ponton minden ember hozzájuthat ahhoz az eszközhöz, amellyel megvalósíthatja azt az egyedi dolgot, amit csakis ő tud nyújtani az emberiségnek. Amikor ez megtörténik, az élet öröm lesz számunkra és mindazok számára, akikkel kapcsolatba kerülünk, beleértve láthatatlan segítőinket is.
A szivárványszín áll legközelebb a Szeráfok arkangyali rezgéséhez. Vibrálása olyan, mint a gyémántról visszaverődő fény, és az ember sokféleségét képviseli, amely azonban mégis egy.