Az az egy teljes nap, ami az önismeretre van szánva és amit 6 órában kellene megtartanunk mindig kevésnek bizonyul számunkra, mindig mi vagyunk a későn hazatérők, akik nehezen tudjuk abbahagyni a munkát, hiszen annyi dolgunk lehetne és ennek az idő tud csak határt szabni. Megpróbáljuk lerakni egy önismereti csoport alapjait, de ezek tényleg csak az alapok, az igazi, részletesebb önismereti munkára nem nyílik ennyi idő alatt lehetőség, márpedig nagy szükség és igény lenne rá.
„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához, minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni, ki tapogatózva, ki tudatosan, ki hogy éppen tud… Mindannyiunk eredete közös, mindannyian ugyanabból a szakadékból jövünk, anyánk méhéből, de kirepülve ebből a mélységből mindenki saját egyéni céljai felé halad. Megértjük egymást, de megfejteni mindenki csak önmagát tudja. „
Hermann Hesse: Demián- részlet
Hercegeknek, hercegnőknek születünk, mégis miért válhatnak egyesek felnőttként, sárkánnyá, kígyóvá, békává? Mi minden befolyásolja a személyiségfejlődésünket, hogyan íródik a sorskönyvünk? Megannyi kérdés, ami megválaszolásra vár.
A reális önismerethez szükség van a képességeink és lehetőségeink számbavételére, felismerésére, a tapasztalatszerzésre, az önkipróbálási lehetőségek megteremtésére. A tapasztalatokból is csak akkor tudunk tanulni, ha nyitottakká válunk, és kialakítjuk az önismereti munkához szükséges viszonyulásunkat, ha alkalmassá válunk azoknak az alkalmazkodási módoknak a megtalálására, amelyek a leghasznosabbak számunkra és a környezetünk számára egyaránt. Tudnunk kell törekedni az érzések, érzelmek kifejezésére, azok kinyilvánítására, tudnunk kell örülni, meg kell tudnunk találni az alkotó kibontakozásra való igényünket és a hozzá szükséges képességeinket, adottságainkat. Nyitottnak kell lennünk a változásokra, az emberi kapcsolatokra. Az önismereti csoportban a csoporttagok által is segített helyzetekben beazonosíthatjuk önmagunkat, összerendezhetjük érzéseinket, tapasztalatainkat és van lehetőségünk végiggondolni azok illeszkedését az adott helyzethez.
Az önismeret széles körben használt modellje alapján – „Johari ablak” – van a személyiségünknek egy „nyitott én”-je, amellyel önmagunk is tisztában vagyunk és ezt hajlandóak is vagyunk másokkal is megosztani. Van egy „rejtett én”-ünk, amelyet önmagunk ismerünk, de ezt nem óhajtjuk megosztani másokkal, tudatosan elrejtjük, mert félünk ezen tulajdonságaink, gondolataink, érzéseink értékelésétől, megítélésétől. Egy kapcsolatban a bizalom és a védettség érzésének növekedésével együtt egyre többet tárunk fel ebből. Az úgynevezett „vak terület”-ünkre próbáljuk visszaszorítani azokat a jellemzőinket, amelyeket tudatosan titkolni szeretnénk önmagunk elől is, de ezek ellenére látszik a viselkedésünkön és mások következtetni tudnak a mögöttes tartalomra is. Ha meghallgatjuk a társunkat, aki ezekről visszajelzést ad nekünk, akkor többet tudhatunk meg önmagunkról is.
A sorskönyv írással kapcsolatos elméleti ismeretek és a saját megíródott sorskönyvünk elemzése mindig nagy felfedezésekre ad lehetőséget.
Belső feljegyzés iratminta Stevenson soraival várunk Titeket:
„Vagyunk, amik vagyunk, de hogy azzá váljunk, amire képesek vagyunk, ez az élet egyetlen értelme”
Belső feljegyzés iratminta
Önéletrajzom:
Királymezei Ágnes: gyógypedagógus – pszichológus,
munka és szervezet szakpszichológus,
krízistanácsadó szakpszichológus
igazságügyi pszichológus szakértő- 6985- országos hatáskörrel
Munkahely főállásban: Monori Nevelési Tanácsadó- intézményvezető pszichológus
Mellékállásban cégvezető : KOGNITÁSZ Humán Szolgáltató, Tanácsadó és Oktatási Bt.
Szakterületeim: 3-18 éves korú gyermekek ellátása, tanulási, magatartási és pszichés problémákkal
Alkalmasság vizsgálatok, fegyvertartáshoz is, – személyiségvizsgálatok végzése,
Tréningek tartása, önismeret, hatékonyságnövelő, autogén tréning.
Szakértői tevékenység válóperekben, kapcsolattartásokban
Sok tanulás és a munkában szerzett sikereim mellett anyaként sikerült a leginkább megvalósítani önmagam: van három csodálatos gyermekem, Szimonetta lányom 29 éves, aki önálló ügyvéd, Richárd fiam 22 éves és a média világában bontogatja szárnyait. Az életem „fő műve” és büszkeségem, hogy 44 évesen szültem a harmadik gyermekem, Ő Liliána-Fanni, aki egy igazi ajándéka a nőiességemnek és az anyaságomnak, közvetlen tapasztalatból tudom átadni azt az érzést, örömet, amit egy ilyen korban vállalt gyermek adni tud egy anyának.
