A „kismama-generáció” elhelyezkedési gondjait a családi és munkahelyi szerepkonfliktusok megvizsgálása után a vállalkozó nők szemszögéből is megvitatták a résztvevők, többek között D. Tóth Kriszta újságíró és Csapó Ida gender szakértő közreműködésével.
A programhoz kapcsolódó 7 hónapos vállalkozói képzés – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával – májusban kezdődik. A projekt általános célja, hogy javuljon a kisgyerekes anyukák vállalkozóként történő foglalkoztatása, ezáltal pedig társadalmi megbecsülése is.
A Tempus Közalapítvány NŐ 2007 nevű kísérleti projektjének folytatásaként idén tavasszal útjára indította VANDA nevű programját, amely – a közalapítvány esélyegyenlőségi törekvéseinek jegyében – a kismamák munkába való visszatérését támogatja a vállalkozóvá válást elősegítő képzésével. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával megvalósuló távoktatásos képzésbe olyan célcsoportok is bekapcsolódhatnak, akik saját forrás vagy egyéb lehetőség hiányában nem tudnának élni a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás kínálta előnyökkel.
A májusban induló programot a Tempus Közalapítvány konferencia keretében nyitotta meg a mai napon, a képzés kismamáinak részvételével. A nyitó előadásokon az anyukák a női foglalkoztatási formák, a női vállalkozások hazai és külföldi gyakorlatát tekinthették át.
Dr. Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet tudományos főmunkatársa a nők atipikus foglalkoztatási lehetőségeiről szólva érdekes összehasonlításokat tett hazánk és más EU-s országok női foglalkoztatási számai között. Bár Magyarországon a 25-54 éves nők foglalkoztatottsága kb. akkora, mint az uniós átlag (67%), Máltát követően nálunk a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága: a 25-49 éves, 12 éven aluli kisgyermekkel rendelkező anyák alig fele dolgozik Magyarországon. A teljes munkaidős, határozatlan időre szóló foglalkoztatás dominál – és alig találni munkáltatót, aki alkalmazná a rugalmas munkaidőt (részmunkaidő, távmunka). 2006-ban pl. az összes foglalkoztatott magyar nő 5,6%-a dolgozott részmunkaidőben. Ez a szám mindössze 0,1%-ot nőtt 1991 óta, és jócskán lemarad a 27 EU-s ország átlagától (31,2%).
Míg a magyar foglalkoztatottak 5%-a sem élvez rugalmasságot munkaideje beosztásában, addig a holland munkavállalók csaknem kétharmada befolyásolhatja munkakezdésének és befejezésének idejét. Norvégiában pedig egy közelmúltban elfogadott törvény szerint – a munkáltató és munkavállaló megállapodására bízva – alanyi joggá vált a rugalmas munkaidő.
Az anyaság és munkavállalás közti szerepkonfliktus feloldását segítheti egy – akár otthonról végezhető – vállalkozás elindítása, az Európai Unió pedig kiemelten kezeli a női vállalkozókat. Csapó Ida önismereti tréner, gender szakértő (NŐTÁRS Alapítvány, MiNők Egyesület elnöke) előadásában elmondta, hogy Magyarországon a nők főleg a városokban indítanak vállalkozást, amelyek jellemzően szolgáltatás-jellegű vállalkozások.
A szakértő – személyes tapasztalatai alapján is – a sikeres (női) vállalkozás feltételeihez sorolta az üzleti terv mellett az önismeretet, a sokszor női megérzéssel párosuló ügyfélismeretet, a termék ismeretét és a hatékony kommunikációt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyukák merjék meglépni a vállalkozás növekedési fázisát, ügyelve arra, hogy bár saját maguknak dolgoznak, de mégsem váljanak saját maguk hajcsáraivá.
A családi és munkahelyi szerepekből adódó konfliktusokról szóló kerekasztal-beszélgetésen Sződy Judit pszichológus, D. Tóth Kriszta újságíró (itt mint gyakorló anyuka) és Csiszér Éva, a Tudatos Életért Egyesület elnöke osztotta meg hasznos személyes és szakmai tapasztalatait.
Majd már sikeres női vállalkozók és business coach segítségével megvitatták a nőből és alkalmazottból vállalkozóvá válás neuralgikus pontjait. Madai Kriszta business coach (három gyermek anyukája) szerint vállalkozásunk indítása előtt fogalmazzuk meg vágyainkat és térképezzük fel lehetőségeinket, mert ezek együttese fogja megadni a saját utat. Valamint nagyon fontos a családi erőforrás-rendszer felmérése is: minden eshetőségre felkészülve legyen egy vészmegoldás, amit baj esetén alkalmazhatunk.
Albrechtné Garai Katalin, a Tempus Közalapítvány képzési menedzsere a program céljairól szólva elmondta: „Konkrét célunk, hogy projektünk kismamáinak vállalkozói és pályázatkészítői jártassági szintje olyannyira megnőjön, hogy a bevont résztvevők új, piacképes vállalkozást alakíthassanak, vagy már meglévő vállalkozásuknak sikerrel bővíthessék profilját. Általános célkitűzésünk pedig, hogy növekedjen a munkaerőpiacra gyermekgondozásból vállalkozóként visszatérők száma, és hosszú távon javuljon foglalkoztatásuk. Ezáltal remélhetőleg nem csak saját, de társadalmi megbecsülésük is nőni fog.”
