A trükkös rejtőzködő
Dóri 32 éves, Budapesten él, két kisfia van, a 7 éves Andris és a 12 éves Tomi.
„2005 óta fórumozom aktívan, akkor kezdtem, amikor pocakos voltam a kisebbikkel. Persze előfordult korábban is, hogy beleolvastam az itteni témákba, amikor érdekelt mások véleménye mondjuk egy epilátorról vagy mosóporról, de ez más volt – babavárás közben az embernek annyi kínzó kérdése van! Azóta persze már minden másról is beszélgetünk a csajokkal: van, amikor a legintimebb dolgainkat is megdumáljuk. Mondjuk ehhez van egy kis trükköm: amikor nem elsősorban kismamaként, hanem mint nő beszélgetek, akkor más néven írok a fórumra. A legjobb barátaim persze tudják, hogy a két fórumozó egy személyt takar, de a többiek legfeljebb sejthetik.
Épp ezért szeretem a fórumot, mert sosem lehet megunni: itt a kismamáktól kezdve az idős bölcsekig tényleg mindenki megfordul. Volt olyan is, hogy nemcsak lelkiztünk, de valódi segítséget kaptam: egyszer gazdát találtam egy cicusnak, ráadásul az új gazdival azóta is tartjuk a kapcsolatot. Mert akármilyen hihetetlen, sok új barátot szereztem innen, valós életbeli barátokat is! Ott vannak például a hennás hajfestős összejövetelek. A fórumon megismert lányokkal befestjük egymás haját havonta egyszer, olyan beszélgetős-kávézgatós délutánon, vagy elmegyünk együtt játszóházba a gyerkőcökkel.
Ha arra gondolok, hogy menyi mindent kapok a fórumtól, cserébe napi egy-másfél órányi beszélgetésért, nem is értem, miért nem jár ide mindenki…”
Az egykori netfüggő
Ágnes 40 éves esztergomi grafikus, 11 éves kislánya van.
Épp hat és fél éve fórumozom, szinte napra pontosan emlékszem, mikor kezdtem, annyira komoly érzés volt az elején! Én ugyanis korábban szinte sose interneteztem, és egyből a mélyvízben, az NLC-fórummal kezdtem. Meg is égettem magam, azonnal kaptam egy komolyabb beszólást: valaki március 15-én nyitva tartó fitnesztermet keresett, én kis naiv meg rácsodálkoztam, hogyhogy nem ünnepel és emlékezik ezen a napon? Na, kaptam is a fejemre! Annyira a szívemre vettem, hogy napokig ki sem nyitottam a számítógépet. Vicces ma már, ahogy visszagondolok – azóta rengeteget változtam, hála a fórumnak. Egyrészt most már nem próbálom másoknak megmondani, hogy mit és hogyan kéne csinálniuk; megtanultam, hogy nagyon sokfélék vagyunk, másrészt fel se veszem, ha valaki beszól nekem. Rutinos vén róka lettem, na…
Akárhogy is, az elején szinte beleszerettem a fórumba, még olyan is volt, hogy előbbre vettem a netet, mint a családomat. Ezt a mai napig szégyellem… Komoly netfüggő voltam, de hát egyszerűen az elején rám szakadt ez a borzasztó hatalmas információ- és tudásanyag, és én nem tudtam tőle elszakadni. Mondjuk az is igaz, hogy a hiányzó baráti kapcsolatokat is pótolja a fórum. Olyan emberekkel ismerkedtem meg, akikkel aztán találkoztunk a „valóságban” is.
És még valami: ez egy „nagyon női” fórum, igazi nőuralom van! Mindenről szó van itt is persze, de egészen másképp beszélünk mi, nők például az autókról vagy telefonokról… De tudunk beszélni róluk! Naná, hogy van pár pasi is, mégpedig nagyon-nagyon jó fejek, kitüntetett tagjai a csapatnak – szeretik őket a nők. Úgy tűnik, jól érzik magukat ebben a csajos társaságban.
A még mindig netfüggő
Csilla 32 éves, egy bankban dolgozik és egyelőre egyedül él.
Nektek be kell hogy valljam: a fél életemet fent töltöm a neten. Imádok csak úgy nézelődni is, de leginkább „beszélgetni”. A csetszobák nekem túl pörgősek és összevisszák, jobban szeretem, ha van egy érdekes téma, amiről mindenki elmondhatja, mit gondol. Időnként teljesen rákattanok, de azért igyekszem egyensúlyt tartani. Főleg hó elején árasztanak el melóval, ilyenkor estére már elvonási tüneteim vannak.
Szeretem a divattémákat, a szépségápolási kérdéseket (ebben a csajok sok jó ötletet adnak), és persze a párkapcsolat! Mondjuk ez rázós téma, volt olyan pasim, aki utálta, ha a gép előtt ülök, szerintem ez szimpla féltékenykedés volt, pedig inkább az a jellemző, hogy lányokkal írogatunk. (Ezt az esetet is rögtön megírtam nekik.) Ezt például tök jól meg lehet beszélni velük, mert a férfiak gondolkodásmódját úgy általában nehezen értjük, de mindig van valaki, aki bedob valamit, amitől okosabbak leszünk – vagy legalábbis azt hisszük.
Van olyan lány, akivel már jobban ismerjük egymást, mint egy-két „valós” ismerősömmel, talán mert itt azt is elmondjuk, amit személyesen nem mindenkinek. Van, akivel találkoztam már, általában azért, mert tud egy jó műkörmöst vagy boltot, ahova jobb együtt elmenni.
Azért azt ne gondoljátok, hogy itt minden rózsaszín, van, hogy egymásnak esnek a csajok – párszor én is kikeltem magamból. Nem szeretem, ha meg akarják mondani, hogy mit csináljak, mit ne, vagy hogy szerintük mi nem „trendi”, ami mondjuk nekem tetszik.
Amúgy lazulásra is jó a fórum, mert néha olyan sztorikat hall az ember, amit a legjobb filmek se tudnak.
