Három ország és többféle német dialektus ölelésében csillog Európa harmadik legnagyobb tava. Hívhatjuk Sváb-tengernek vagy Konstanz-tónak is, a lényegen nem változtat: a Boden-tó és gyönyörű vidéke olyan hely, ahol nem kell kompromisszumokat kötni, hiszen viszonylag kis területen változatosan vonzó lehetőségeket kínál.
Víz, víz, tiszta víz
Gleccserek alkotta több kisebb tóból állt össze eggyé hajdan a Bodensee. A tó jellegzetes formáját adó ágas-bogas nyugati végeken telente gyakran borítja jég a felszínt; a középső, szélesebb részeken, ahol akár 250 méter mély is lehet a víz, ez jóval ritkábban történik meg. A térkép nem téved: tényleg keresztülhalad rajta a Rajna – a folyó Svájcban beömlik, táplálja a tavat, időnként két-három méterrel hirtelen megemeli a vízszintet, majd Németországban Stein am Rheine városkánál kilép, és hömpölyög tovább észak felé.
A tó furcsa alakjából fakadóan a partvonal majdnem száz kilométerrel hosszabb, mint a Balatoné, a bringásokat természetesen körben végig kiépített kerékpárút várja. Persze a két szomszédos ország szépségein sincs mit vitatkozni, mégis úgy tűnik, hogy a tó mögött húzódó svájci és osztrák hegyek látványa miatt Németország felől nyílik a legszebb panoráma. Tiszta időben a bajor és a baden-württembergi partokon állva élvezetes optikai csalódás a bónusz: ilyenkor úgy tűnik, hogy a túlparton lévő hegyek csak karnyújtásnyira vannak tőlünk.
Top 5 látnivaló a Boden-tónál:
1. Lindau kikötője és parti sétánya – a tó felől, a világítótoronyból nézve is! |
A vízből szó szerint inni lehet, bár ennek a kuriózumnak a horgászok nemigen örülnek, a halak ugyanis lassan eltűnnek a tóból a már-már abnormális tisztaság miatt. Horgászparadicsomnak tehát nem nevezhető a környék, aki viszont bájos, ódon kisvárosokra, tiszta levegőre, vízi és hegyvidéki sportokra vagy csak nyugodt nézelődésre vágyik, annak érdemes megfontolnia, hogy következő szabadságát errefelé töltse. A hegyek közelsége ellenére a környék mikroklímája tavasztól őszig pont kellemes, bár jellemzően egy kicsit szeles időt biztosít.
Friedrichshafen éjszaka |
A tó drágakövei
A már említett elegancia a tó szinte minden városára jellemző: egyszerre kisvárosi és nagyvilági, egyfajta hűvösebb, békebeli francia Riviérát idéző hangulat uralkodik a partokon. Vitorlások és jachtok ringanak a kikötőkben, az egymásba érő teraszokon éttermek és kávézók váltják egymást, de hogy a német jellegzetességek se maradjanak ki, helyenként egy-egy sörkert is felbukkan. Ez a tóvidék képes megvalósítani azt az önellentmondást, hogy nyugodtan nyüzsög.
Lindau |
Ha muszáj lenne megnevezni a legkedvesebb helyet, Lindau szigetvárosát választanám. A nem egész egy négyzetkilométernyi óváros jól elkülöníthető a városka többi részétől, hiszen egy kis szigeten áll, kikötőjét egy fenékkel Ausztria felé forduló oroszlán és egy gyönyörű világítótorony őrzi. Mivel Lindau a második világháborút gyakorlatilag károk nélkül megúszta, az eredeti gerendavázas, festett házak, macskaköves utcák és szűk sikátorok azokat is lenyűgözik, akik különösebben nem rajonganak az építészetért – érdemes esti kivilágításban is újra megnézni mindent. A városka arról is híres, hogy Nobel-díjas tudósok minden évben itt tartanak előadásokat és vitafórumokat néhány száz válogatottan tehetséges diáknak. Lindauhoz egészen közel van a már osztrák Bregenz, ahol kulturális fesztiválok sokasága és nyaranta egy különleges, vízen lebegő színpad is előadásokkal várja a látogatókat.
Mainau, a virágsziget |
A tónak van még két szigete, mindkettő a nyugati végek felé található. Mainau nemes egyszerűséggel virágsziget néven ismert, és szinte lehetetlen eldönteni, hogy romantikus kastélya vagy rengeteg növényritkasága miatt vonzóbb-e. Ennél kicsit nagyobb, de prózaibb Reichenau, ahol különleges ugyan a három, teljes épségben megmaradt román kori templom, legfőbb jelentőségét mégis az adja, hogy valójában egy hatalmas veteményeskert – az egész tóvidéket ez a sziget látja el zöldségekkel.
Az Imperia ma már Konstanz jelképe |
Történelmi magasságok
Tanulmányaiból a konstanzi zsinatra valahogy mindenki emlékszik – nos, hát igen, a Boden-tó partján lévő Konstanz az, ahol jó 600 évvel ezelőtt hosszas tanakodás után végül sikerült megválasztani három pápajelölt közül egy negyediket. Ha Svájc felől közelítünk, a Kreuzlingen nevet keressük a térképen: a két ország határa a freskókkal borított régi házakkal és parkokkal teli város közepén húzódik.
Amennyiben a tavon át érkezünk, egy ledér hölgyszoborról ismerhetjük fel biztosan a helyet. Egy közismerten polgárpukkasztó művész 15 évvel ezelőtt, a várható reakcióktól tartva tényleg lepel alatt készítette el az alkotást. Leleplezésekor a mű a városatyáknál valóban kiverte a biztosítékot, a lakók azonban védelmükbe vették, így az Imperia – egyik kezében Zsigmond császárral, a másikban az egyik pápával – maradt, és mára már Konstanz jelképévé vált.
Ebben a városban született egyébként Ferdinand von Zeppelin gróf, életének és munkásságának azonban a tó túlpartján lévő Friedrichshafen múzeuma állít emléket. Nem véletlen: 1900-ban itt emelkedett először a magasba a gróf által gyártott és tervezett, szivar alakú léghajó. Ránézésre szinte hihetetlen, hogy ez a konstrukció tényleg képes repülni, ám aki nem hisz a saját szemének, ki is próbálhatja: az eredetinél kisebb és újabb, de a klasszikusra még mindig nagyon hasonlító léghajóval bárki a Boden-tó fölé emelkedhet.
Konstanz |
Hogy juthatsz el a Boden-tóhoz? Magyarországról autóval Innsbruck felől célszerű közelíteni, repülővel pedig Münchenben vagy Stuttgartban érdemes landolni. Közvetlenül a tó partjára, Friedrichshafenbe hat német városból is jár repülőgép. A Boden-tónál a sétahajóknak és kompoknak köszönhetően már saját jármű nélkül is könnyedén el lehet jutni egyik városból (vagy országból) a másikba. Repülőjegy Stuttgartig: Tipp: Bodensee-kártya (Bodensee Erlebniskarte) |
Tippjeink:
Még több információ Németországról »
Startlap-ajánló:
Németorszag.lap.hu
Németvárosok.lap.hu
Német-vásárlás.lap.hu