Hajdan védték, őrizték vidékünk kultúráját, menedékül szolgáltak a „szaladó világban” – a tatárjárás, törökdúlás idején –, megálljt parancsoltak rabló hordáknak, hódító hadseregeknek. Ma pedig rendkívül szép elemei a tájnak, érdekes célpontjai túráknak, kirándulásoknak, némelyikükben múzeum, kiállítás is található.
Észak-Magyarországon olyan sok vár és várrom található, hogy meg sem próbáltuk mindet bemutatni, inkább kiemeltünk közülük egyet, aki pedig a többire is kíváncsi, olvashat róluk a
Magyar Turizmus Rt. Honlapján.
A Bükk és Mátra vidékének legismertebb, legnevezetesebb erődítése az egri, a legszebb, tájképi megjelenésében legimpozánsabb viszont a siroki vár. A meredek sziklafalakkal övezett hegytetőn emelkedő siroki rom két részből áll, egy felsőből, amely a sziklacsúcsra épült s eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú vár volt, s az alsó várból, melyet két óolasz rendszerű bástya erősített meg.
Az alsó várudvarból egy sziklába vágott lépcsős alagúton lehetett feljutni a felső vagy fellegvárba. A vár legősibb részét képező fellegvár sziklaalapzatába kazamataszerű folyosókat, termeket faragtak. A feljáró alagútból jobbra is és balra is folyosók ágaznak ki, amelyek egy nagy, sziklába vágott teremben egyesülnek.
A sziklahelyiségből egy lépcsőfeljáraton a felső vár közepének déli részén emelkedő dongaboltozatos terembe juthatunk. A felső vár északkeleti részén lépcsőn juthatunk le az északi fal alatt a sziklába faragott, néhol helyiségekké bővülő folyosórendszerbe. A sziklaalagútból hét ablaknyíláson tekinthetünk ki a fellegvár alatti, kőzetbe vájt sánc-árokra, illetve a Tarna völgyére.
Még ehhez az első, sziklavár-periódushoz tartozhat az alsó szinten lévő sziklából kifaragott, de felmenő falú kaputorony, amelybe egy V-alakúra kivájt gyalogkapun lehetett bejutni. Az északi külső védelmi öv felé néző ovális alakú lőrés alakja a kézi íj használatának idejére mutat. Az alsó vár későbbi bejárata az északi fal közepe tájékán egy beszögelésben nyílt, előtte kisebb farkasverem volt. A sarokbástyák homloksíkját ferdére alakították, a falakon tölcsérbélletes ágyúlőrések voltak.
 |
A siroki vár első birtokosai az Aba nemzetség Borh-Bodon ágának tagjai voltak. Első okleveles említésével 1320-ban találkozunk, amikor a Csák Mátéhoz pártolt Borh-Bodon fiától, Demetertől a Károly Róberthez hű Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi ispán seregei elfoglalták. A király 1324-ben az Aba nemzetségbeli Kompolti Imrét nevezte ki várnagynak, aki 1339-ig viselte ezt a tisztséget. 1388-tól a Tariak birtokolták a várat, akiktől hosszas huza-vona után a Kompoltiak kezére került. Kompolti János örökös nélküli halála után a várat Országh László, majd fia Kristóf örökölte. Országh Kristóf kedvelt tartózkodási helye volt a siroki vár, feleségével Zrínyi Ilonával ide is költözött. 1561-ben sarokbástyákkal erősítette meg a várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki.
 |
1596-ban foglalták el a törökök, akik 1686. október 2-án ostrom nélkül adták fel a várat. A várhegy nyergébe lesétálva megtekinthetjük a siroki vár látványához hozzátartozó Törökasztal hatalmas sziklatömbjét, valamint a három dácittufa sziklatornyot az úgynevezett Bálványköveket. Ezek népi elnevezései „Török ember, törökasszony és szolgáló”, illetve „Pap, barát és apáca”.
A Törökasztal csúcsát lefaragták, a vízszintesre kialakított felületébe pedig kisebb-nagyobb medencék, tálalakú mélyedések, csatornák, lyukak vannak bevésve. A sziklába vájt mélyedések rendeltetése a pogány áldozati szertartások adnak magyarázatot.
