A társadalom hímnemű többségének már a címtől feláll a szőr a hátán. Szerintük a legjobb az lenne, ha a nők nem is ülnének autóba, hanem otthon csücsülnének, és főznék a vacsorát. Pedig, ha tetszik, ha nem, az elmúlt század a nemek közti egyenlőség kinyilatkoztatása mellett egy újabb jelenséget is hozott magával: a női vezetőt.
Milyen is az a “bizonyos” modernkori jelenség, amelyet annyi előítélet kísér? Ugyanolyan, mint a férfi vezető, csak éppen nőből van. Azaz, a vezetés közben felmerülő helyzeteket nem elsősorban racionálisan közelíti meg, sokkal inkább lelki oldalról. Ez az, amivel a férfiaknak az idegeire tud menni.
Mert a “Női Vezető” az autókat a színük alapján jegyzi meg. Mert nem a köbcentiket számolgatja, hanem kiválasztja a legkerekdedebb, legcukibb, legcsillogóbb autót: egy Mini Morrist vegy egy pici, fehér felhőkkel tarkított VW Bogarat, esetleg sportkocsit, de nem a száguldozás, hanem az elegancia kedvéért.
 |
Tulajdonképpen sok igazság van a férfiak női vezetéstechnikát ért kritikáiban. De mindezek nem hiányosságok, sokkal inkább különbségek. Gépjárművezetők mondják, hogy a nők sokkal alaposabban megtanulják a KRESZ-szabályokat, és gyakrabban is alkalmazzák azokat. Ezért van az, hogy bár mehetnének gyorsabban, városban is gyakran betartják az előírt sebességet. Képtelenek egyenesen tolatni és hátrafelé parkolni, viszont sokkal pontosabb a szemmértékük, amikor azt kell eldönteni, vajon beférnek-e a másik kocsi elé. Az is igaz, hogy váratlan helyzetekben sokszor logikátlanul viselkednek, ellenben mindig átengedik a gyalogosokat, elengednek más autókat, azaz megkímélik magukat a váratlan helyzetektől, a balesetveszélytől.
 |
A gyártók, úgy látszik kezdik felismerni a kedves hölgyvásárlók igényeit. Legalábbis méricskélnek, találgatnak: szeretnék kitalálni mi jár a hölgyek eszében, amikor autót vásárolnak. Így született meg a bevásárlóautó és a rúzstartóval felszerelt autó eszménye. De vajon tényleg erre vágynak-e a gyengébbik nem képviselői? Nem feltétlenül.
Igaz, hogy számu(n)kra a praktikum az elsődleges: bárhova, bármikor el lehessen jutni az autóval, megbízható legyen. Beleférjen a gyerekülés, a bevásárlószatyrok, a tornacucc, vagy éppen néhány bőrönd. De mindennél sokkal fontosabb, hogy – az autómosóba való havonta egyszeri beálláson kívül – ne kelljen sokat foglalkozni vele. Hogy ezek után egy kicsi, gömbölyded, hupizöld kicsikocsiról, egy sportos kabrióról vagy egy hűvösen elegáns ötajtósról beszélgetünk, teljesen mindegy. Vagy majdnem…
