nlc.hu
Trend
Halálos felhõk

Halálos felhõk

Ez a parányi kétszárnyú a legveszélyesebb rovar a Földön, mivel a trópusok legelterjedtebb és az embert leginkább legyengítõ betegség, a malária kórokozóit terjeszti.





A kőkorszak óta élt összes embernek legalább a fele a maláriában halt meg. Még 1981-ben is, harminc évvel a nagy maláriaellenes hadjárat után, évente több mint egy millió ember esett áldozatul a maláriának, és sok millióan szenvedtek tőle. De a szúnyogok által terjesztett betegségek sora nem áll meg itt:
számlájukra írható még a sárgaláz, a trópusi láz, az elefantiázis és egyéb vírusos betegségek. Ezek a betegségek elsősorban trópusi mocsaras területeken fordulnak elő, de a szúnyogok szinte az egész bolygón megtalálhatók.

A malária szó „rossz levegőt” jelent, és terjedésének módját csak 1894-ben fedezték fel. Miközben a nőstény szúró szájszervével vért szív, a nyálával az áldozat vérébe jut a malária kórokozójának, a Plasmódium nevű egysejtűnek a spórája. A Plasmódium-spórák a véráramba jutva a vörös vértestekbe hatolnak, ahol elszaporodnak. A kipukkadó vértestekből visszajutva a véráramba újabb vörös vértesteket támadnak meg. Amikor a spórák a felszakadó vértestekből kijutnak, akkor kerül a vérbe az a toxin, amely a betegséget kísérő lázat okozza.
Először hidegrázás, fogvacogás, görcsös rohamok jelentkeznek, majd legalább 40 fokos láz. A hidegrázás után égető, száraz forróságérzet, szomjúság, fejzúgás és félrebeszélés jelentkezik, majd szúró, égető forróság a bőrön.





A görög és római civilizáció hanyatlását is ennek a betegségnek tulajdonítják. Csak a XVI. században hozták a spanyolok Európába a kinint, mely a malária tüneteit csökkenti. Csak a nőstény szúnyog csíp, mert neki van vérszívásra alkalmas szájszerve. Maga a csípés nem fáj, és a viszkető érzés is csak néhány perccel azután jelentkezik, hogy a szúnyog már biztonságban elszállt.





A nőstény a petéket a vízbe vagy felszínére rakja. A peték csomókban vannak, gyakran úgy néznek ki, mint a miniatűr tutajok. A lárvák a vízben fejlődnek és táplálkoznak. Mielőtt bebábozódnának, háromszor vedlenek. A szúnyogbáb, a lepkebáboktól eltérően úszik a vízen. Az oxigént a levegőből a farokrészükön levő vékony fonálszerű képződményeken keresztül veszik fel.

Átlagosan három hetet töltenek a vízben, mielőtt kifejlett, ivarérett egyeddé fejlődnek. A malária kórokozóját több szúnyogfaj terjeszti.

Utazásainkkor figyeljünk: gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy a gyönyörű tengerpartokon a nyaralók egy kődobásnyira lehetnek a malária és sok más betegség kórokozóitól.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top