D. Tóth Kriszta: Megtanultam, mennyire jó hazajönni

A híradós nem unatkozott az elmúlt időszakban: Brüsszelből tudósította az MTV-t, és egy kreatív angol srác személyében megtalálta a társát. Megszületett a kislányuk, Lola, és megjelent D. Tóth Kriszta első könyve is, Lolával az élet címmel.

– Tevékeny időszakon vagy túl, visszatekintve hogyan látod az elmúlt két-három évet?

– Körülöttem mindig is zajlott az élet. Valahogy folyton meglátom a lehetőséget a változásra – a munkámban és a magánéletemben egyaránt. Biztosan ezért történt velem eddig is ennyi minden… Az elmúlt három év pedig tényleg koncentrált őrület volt – nevet. – De most megpróbálunk egy kicsit lassítani.

– Mennyire ragadt át rád külföldön, hogy egészségesebben élj, és jobban odafigyelj a táplálkozásodra?

– Az ilyesmi szerintem országfüggetlen. Én, bárhol járok, szeretem az adott vidék konyháját megkóstolni, de közben akárhol is vagyok, odafigyelek arra, hogy alapvetően egészségesen egyek.

– Volt kedvenc ételed Belgiumban?

– Brüsszelben több halat és kagylót ettünk, mint itthon – mondanom sem kell, hogy miért. Nagyon szeretem a fekete kagylót, amit kint sokféle szósszal készítenek. Nagy lábasokban főzik, aztán kis fekete fazékban szolgálják föl. Azt mondják a belgák, hogy olyan hónapokban kell enni, amelyeknek a nevében benne van az r betű, mert egyébként nem friss. Tehát a szezonja szeptembertől áprilisig tart.

– Mindig odafigyelsz az ilyen gasztronómiai érdekességekre?

– Édesapám remek szakács, így már egészen fiatalon megtanultam értékelni a jó ételeket, a különleges ízeket.

– A fekete kagylóhoz biztosan értenek a belgák, de mi a helyzet a szépségápolással és az öltözködéssel?

– Még véletlenül sem szeretnék általánosítani, hiszen Belgiumban nagyon sokféle ember, nagyon sokféle nemzetiség él: vallonok, flamandok, németek – a sok európai uniós állampolgárról nem is beszélve. A főváros olyan olvasztótégely, amilyet eddig csak New Yorkban láttam. Ami a szépségápolást illeti… amikor odaköltözésem után elromlott a vízmelegítő a fürdőszobámban, a főbérlő csak három nappal később akarta kicserélni, mondván, minek olyan gyakran zuhanyozni. De lehet, hogy csak nem volt szerencsém – nevet.

A cikk folytatását megtalálod a legújabb Maximában. Keresd az újságárusoknál!
www.maximanet.hu