Mindez azért is érdekes, mert mindennap hallunk és olvasunk arról, hogy csökken Magyarország népessége, mégis, a dolgozni vágyó vagy éppen kényszerülő (és talán többször ez utóbbi) anya nem tud visszamenni dolgozni, mert nem tudja gyermekét elhelyezni egyetlen intézményben sem. Vagyis fizetnie kell azért, hogy ezt megtehesse, mert vagy csak családi napköziben, vagy magánbölcsiben vagy -oviban van hely, ráadásul borsos áron. Ez egyébként ördögi kör, hiszen a többség azért dolgozna, mert a gyermek kétéves kora után a gyes összegéből – ami alig több, mint 25 ezer forint – még a gázszámlát sem lehet kifizetni, nemhogy normálisan megélni. Viszont a több tízezer forintot, egyes helyeken a százezret is meghaladó összeget nem egyszerű kifizetni, és úgy már nem is biztos, hogy megéri visszamenni dolgozni.
Van bölcsi, de még sincs?
„Az elmúlt években majdnem kétszeres túljelentkezés tapasztalható a bölcsődékben, a kihasználtság 2007-es tanévben mintegy 130 százalékos volt – nyilatkozta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) sajtótitkárságának munkatársa. – A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében mintegy 4,2 milliárd forint forrás felhasználásával 800 új férőhely létesült 2004 és 2008 között.”
A 25 154 magyarországi engedélyezett bölcsődei férőhelyből 8008 Budapesten található. Egy kisgyermek bölcsődei ellátása – függően a területi adottságoktól – egyéves időtávon átlagosan 1,2 millió forintba kerül. A költségvetés 2008-ban 575 ezer forint normatív állami támogatást biztosít a bölcsődék működtetésére. A két összeg közötti különbséget a fenntartónak kell kiegyenlítenie, amely egyébként az önkormányzat. A szülőknek csak a bölcsődei étkezést kell fizetniük, amelynek havi összege 6-8 ezer forint között van.
Egyre kevesebb ovis lesz, mégis kevés az óvoda
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint az óvodai ellátásban részt vevő gyermekek száma 1995/1996 óta tartó csökkenése 2005/2006-ban megállt és minimális mértékben növekedett, de az idei tanévben újra kismértékben csökkent. Az utóbbi tíz évet figyelembe véve 16 százalékkal csökkent az óvodások száma.
| Kapcsolódó fórumok:
• Nincs bölcsödei hely! » |
„Évek óta 130-140 százalékos túljelentkezés van az óvodánkban. Ez azt jelenti, hogy a huszonöt férőhelyre minimum harmincan jelentkeznek. Ami persze egyrészről jó, mert látjuk, hogy sokan választanának minket – mondja az egyik XVII. kerületi óvoda vezetője. – Másrészről viszont sok kisgyermeket vissza kell utasítanunk, akik ide szeretnének jönni.”
A helyi önkormányzatnál az intézmény által előírt formanyomtatványon, amely mellé lakcímkártyát is kérnek, a szülőnek kell igazolnia, hogy dolgozik. Előfordul ugyanis, hogy a szülők állandó lakcíme nem egyezik meg a gyermekével. Minden óvodának megvan a körzete, ahonnan köteles a kisgyermekeket felvenni. Egy-egy felkapottabb intézmény kedvéért a gyermekeket a szülők hozzátartozókhoz jelentik be, így elvben felvételt nyerhetnek az adott oktatási intézménybe.
A telítettség azzal is magyarázható, hogy 2006. január elsejétől – ha a gyermek elmúlt egyéves – a kismama a gyes mellett minden korlátozás nélkül, teljes munkaidőben dolgozhat, munkajogi védettsége pedig a gyes igénybevételének idején végig fennmarad. Ennek hatását már tavaly érezni lehetett, de idén még telítettebbek az intézmények: egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. Pontosabban csak élnének, de nem mindig sikerül.
„Minket két bölcsődéből is elutasítottak – meséli Gyöngyi, egy vidéken élő kétgyermekes anyuka. – Egyszerűen annyian jelentkeztek, hogy nem fértünk be, pedig már áprilisban jártam az egyikben, és ígéretet kaptam arra, hogy felveszik a gyermekemet. Így most nem tudok visszamenni dolgozni, pedig ott is számítottak rám.”
Egy újabb lehetőség a családi napközi
„A bölcsődei ellátásból kiszorult gyermekek részére megoldást jelenthet a családi napközi – feleli kérdésünkre az SZMM munkatársa. – Ennek lényege az, hogy a gyermek napközbeni felügyeletét – megfelelő tanfolyam elvégzése után – a saját otthonában látja el az arra vállalkozó, alapesetben öt gyermek egyidejű napközbeni ellátását, gondozását vállalva.” Az ellátás feltétele szigorúbb a bölcsődeinél, például többségük szobatisztaságot követel a gyermekektől. A családi napközi a magánbölcsődénél olcsóbb: havi 35-50 ezer forint, és elterjedőben van Magyarországon, számuk jelenleg száz felettire tehető.
„Nem is gondoltam rá, hogy állami bölcsődébe írassam be a kisfiamat – meséli Ildikó, a kétéves Vencel anyukája. – A nagyobbik kislányom, Gréta is családi napközibe járt, és nem is mindennap. Nagyon meg voltam elégedve mind a foglalkozásokkal, mind pedig a gondozókkal. Mindössze heten voltak egy csoportban, és jutott idő mindenkire. Nagyon családias és a gyerekek nagyon szeretnek ott lenni, a szülők pedig, akikkel eddig beszéltem, nagyon elégedettek.”
Magánintézmények – ki tudja megfizetni?
A magánbölcsődék és -óvodák nagy kihasználtsággal működnek, pedig egyáltalán nem mondhatók olcsónak. Általában hatvanezer forinttól indulnak, és a különböző foglalkozások és lehetőségek függvényében meghaladhatják a százezer forintot is. Így például a kisgyermek számára lehet kérni lovaglást, nyelvtanulást, zenei fejlesztést, tornát – ezek mind növelik az árat, és a havonta fizetendő összeghez pluszban hozzáadódnak. Egy budai magánóvodában 120 ezer forintot kérnek havonta, ha a gyermek egész nap ott tartózkodik. Ebben benne van a torna és a lovaglás, ki melyiket választja, és rendszeres nyelvi oktatás is. Amennyiben csak fél napra íratjuk be, ez az összeg 75 ezer forintot tesz ki. Arra is van lehetőség, hogy bizonyos napokon vigyük a gyermeket: egy héten kétszer, bármelyik nap, attól függően, hogy hol van még hely. Ez egyébként fél napra 28 ezer, egész napra 35 ezer forint havonta.
